Lendületet vehet a magyar gazdaság három és fél év stagnálás után
Három és fél évnyi stagnálást követően az idei első félévben érezhetően élénkült a magyar gazdaság. Az első és a második negyedévben egyaránt 2,5 százalékos, évesített negyedéves növekedést mutatott a GDP a mezőgazdaság teljesítménye nélkül.
Idén 1,7 százalékos GDP-növekedés várható
A legfrissebb negyedéves elemzés szerint 2026-ban 1,7 százalékkal nőhet a GDP annak ellenére, hogy a mezőgazdaság és a paksi atomerőmű nyári leállása visszafogja a lendületet, illetve az iráni háború is kockázatot jelent. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a háztartások fogyasztása húzhatja a gazdaságot, de már az export is visszatérhet a növekedési pályára két év visszaesése után.
A beruházások továbbra is visszafogják a növekedést
A beruházások összességében továbbra is visszafogják a növekedést, elsősorban a vártnál gyengébb állami beruházási aktivitás miatt, miközben a vállalati szektorban már látszanak az élénkülés első jelei.
2027-re 2,5 százalékos növekedés várható
2027-re 2,5 százalékra gyorsuló gazdasági növekedés várható, ugyanakkor a szükséges költségvetési kiigazítás komoly bizonytalansági tényező lehet. Jövőre már az állami beruházásokban is eljöhet a fordulat az uniós forrásoknak köszönhetően, az export pedig az újonnan belépő kapacitásoktól kaphat további lökést. Cserébe a fogyasztás – a várhatóan lassuló bérnövekedés és hitelezési aktivitás miatt – alacsonyabb ütemben növekedhet.
Jövőre meg kell kezdeni a költségvetési konszolidációt
A kormánynak már 2027-ben meg kell kezdeni a költségvetési konszolidációt, de ennek a kiigazításnak a szerkezete egyelőre nem ismert. Az ígéret szerint október közepe táján nemcsak a jövő évi büdzsé tervezete, hanem egy középtávú makrogazdasági és fiskális kitekintés is publikálásra kerül majd; ez lesz a következő hónapok egyik kulcsfontosságú eseménye.
Idén átlagosan 1,7 százalékos lehet az infláció
Az infláció az elmúlt hónapokban elsősorban a jelentősen erősödő forintárfolyamnak és a kedvezően alakuló élelmiszeráraknak köszönhetően a vártnál alacsonyabb volt: az elemzők szerint az idei év egészében átlagosan 1,7 százalékos lehet az áremelkedés. Innen 2027-ben 2,6 százalékig emelkedhet az éves inflációs ráta, a tartósan magas energiaárak, a szárazság és a műtrágyahiány miatt ebben inkább felfelé mutató kockázatok vannak. Ha a kormány a közeljövőben döntene az árrésstopok eltörléséről, annak csak mérsékelt hatása lenne a fogyasztói árakra.
Nem kell a forint jelentős gyengülésétől tartani
Ilyen gazdasági környezetben a következő hónapokban sem kell a forint jelentős gyengülésétől tartani: nyáron a csökkenő kamatkülönbözet ellenére is 360 forint körül maradt az euró árfolyama. A kormány euróbevezetési terveihez szükséges az inflációs feltétel teljesítése, amihez stabilan erős árfolyam kell, ezért nem valószínű jelentős forintgyengülés. Ugyanakkor az erősödés irányában sincs jelentős tér, mivel májusban és júniusban láthattuk, hogy a jegybank bizonyos árfolyamszintek elérésénél a kamatok módosításával reagál a helyzetre.
Nem vár további kamatcsökkentést a piac az MNB-től
A piac jelenleg nem vár további kamatcsökkentést az MNB-től az év hátralevő részében a tartósan magas energiaárak és az emelkedő fejlett kötvényhozamok miatt. Csak akkor kerülhet mégis szóba az alacsonyabb kamat idén, ha a magyar eszközök kockázati prémiuma tovább csökken. Ebből a szempontból a legfontosabb üzenet a 2027-es költségvetési törvényjavaslat és a középtávú kormányzati terv lesznek. Ezekből tudja majd kiolvasni a piac, hogy teljesíthetők-e a kormány euróbevezetési tervei.
Az AI által hajtott profitnövekedés kedvezőbbé tette a részvények értékeltségét
A részvénypiac kapcsán kiemelték: az AI által hajtott profitnövekedés kedvezőbbé tette a részvények értékeltségi képét, de a piaci kockázatok nem tűntek el. Ebben a környezetben továbbra sem a teljes piacra, hanem egyes feltörekvő piacokra érdemes összpontosítani. Ezek közül elsősorban a dél-koreai tőzsde lehet érdekes, amely erősen kitett az AI-hoz kapcsolódó technológiai és félvezetőipari folyamatoknak, míg a kelet-közép-európai térség továbbra is az egyik legattraktívabb nem AI-hoz kapcsolódó régiók egyike.
A nyersanyagok kapcsán semleges a várakozás
A nyersanyagok kapcsán továbbra is semleges a várakozás: a közel-keleti konfliktus alakulása az elsődleges faktor az árfolyamok alakulásában, ugyanakkor a háború kimenetelét nehéz megjósolni. A legrosszabb forgatókönyv megvalósulása akár még magasabb energiaárakat is hozhat. Az elemzők jelenleg elsősorban a mezőgazdasági nyersanyagok és az urán árfolyamában látnak potenciált az emelkedésre.
