Soha nem látott hőstresszt és rendkívüli szárazságot hozott a nyár Európában
Rekordszintű hőstressz, rendkívüli szárazság és több mint három évtizede nem látott alacsony folyami vízhozamok jellemezték Európa idei nyarát. Az Európai Unió éghajlatfigyelő szolgálatainak összefoglalója szerint a kontinens a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb nyarat élte át, Nyugat-Európában pedig ez volt a valaha mért legforróbb nyár.
A tartós hőség következtében a nyár végére Európa területének 52 százalékán legalább „nagyon erős” hőstresszt regisztráltak, ami a 38 Celsius-fokot meghaladó érzékelt hőmérsékletnek felel meg. A hőstressz azt mutatja meg, hogy a különböző hőmérsékleti és páratartalmi viszonyok milyen terhelést jelentenek az emberi szervezetre; a tartósan magas értékek súlyos egészségügyi kockázatot, köztük hőgutaveszélyt okozhatnak.
A nyárias időjárás több helyen szokatlanul korán, már május végén megérkezett, amikor az első jelentős hőhullám Nyugat-Európa nagy részét elérte. A rendkívül meleg idő ezután gyakorlatilag egész nyáron kitartott, sőt májusban és szeptemberben is rekordokat döntő napi hőmérsékleteket mértek. Nyugat-Európa nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, ami 2,5 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, és felülmúlta a korábbi, 2003-as rekordot.
A hőség tartóssága és földrajzi kiterjedése is kiemelkedő volt. Összesen 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, szemben a 2003-ban mért 11 és a tavalyi 7 nappal. A nyugat-európai átlagot tekintve az „erős” hőstressz rekordszámú, 41 napon át állt fenn, ami öt nappal több a 2003-as értéknél, a „nagyon erős” hőstresszel érintett napok száma pedig 13 volt.
A szélsőséges hőség és a kiterjedt szárazság rendkívül aktív erdőtűzszezont eredményezett. Szeptember 2-ig az Európai Unióban a leégett terület csaknem kétszerese volt a 2006–2025 közötti időszak azonos időpontjára számított átlagnak, különösen Spanyolországban és Franciaországban volt kiterjedt a tűztevékenység. Az európai erdőtüzek nyár végi kibocsátása 2003 óta a tíz legmagasabb érték közé tartozott, és több millió embert tett ki veszélyes mértékű légszennyezettségnek.
Az elhúzódó és súlyos szárazság miatt Európa folyói az 1992-ben indult adatsor szerint a legalacsonyabb nyári vízhozamokat mutatták. Júliusban és augusztusban több nagy európai folyón, köztük a Rajnán, a Dunán, a Pón, a Loire-on, a Rhône-on és a Szajnán egyszerre mértek rekordalacsony vagy rekordközeli vízhozamokat. Ez több ágazatban súlyos fennakadásokat okozott, különösen az áruszállításban és az ellátási láncokban, miközben fokozta a nyomást az öntözésen, az atomerőművek hűtésén, a vízenergia-termelésen és az édesvízkészleteken.
Európa tengerei szintén rendkívül melegek voltak a nyár folyamán. A tengerfelszíni hőmérséklet rekordot vagy rekordközeli értéket ért el az atlanti partvidék jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső medencéjében. A magas tengerfelszíni hőmérsékleteket erős vagy helyenként rendkívüli tengeri hőhullámok kísérték, amelyek a part menti térségekben az éjszakai lehűlés mérséklésével és a páratartalom növelésével tovább fokozhatják a hőstresszt.
A szakemberek szerint Európa idén egymást erősítő éghajlati szélsőségekkel szembesült. A rekordhőstressz, a kiterjedt szárazság, a rendkívül alacsony folyami vízhozamok és a szokatlanul meleg tengerek a kontinens nagy részén egyszerre jelentkeztek. A következmények messze túlmutatnak a hőmérsékleti rekordokon: érintették a vízellátást, az energiarendszereket, a közlekedést, az ökoszisztémákat és az emberi egészséget is.
