Kanada biztosítást köt Trump ellen, de Kína nem váltja ki az amerikai piacot
Kanada látványosan keresi az amerikai piac alternatíváit, és Kína felé is nyitott kereskedelmi csatornákat, de ez nem leválás az Egyesült Államokról, hanem biztosításkötés egy kiszámíthatatlanabb washingtoni kereskedelempolitikával szemben. Kína nem tudja kiváltani az amerikai piacot, ám az amerikai nyomás érezhetően javítja Peking alkupozícióját Ottawával szemben.
Az Egyesült Államok szeptember 29-én életbe léptette a kanadai alkoholos italokra, egyes tejtermékekre és motorkerékpárokra vonatkozó importtilalmat, amely közel egymilliárd dollár értékű árut érint. Donald Trump amerikai elnök azt jósolta, hogy Kanada három-négy héten belül visszatér az asztalhoz és bocsánatot kér. Mark Carney kanadai miniszterelnök hangos nevetéssel reagált, de jelezte, hogy Kanada kész jóhiszeműen tárgyalni. A jogalap az 1930-as amerikai vámtörvény ritkán használt 338. szakasza.
A tilalom annak az eszkalációnak a folytatása, amely a tárgyalások augusztus 21-i összeomlásával kezdődött: Carney felfüggesztette a kereskedelmi egyeztetéseket, majd másnap életbe léptek az 50 százalékos amerikai vámok mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai árura. Szeptember 8-án Ottawa ugyanekkora értékű ellenvámokat vezetett be, Trump pedig még aznap aláírta az importtilalmakat.
Carney célja a nem amerikai export megduplázása a következő évtizedben. Ursula von der Leyen szeptember 16-án arról beszélt, hogy szeretné megnyitni az utat Kanada előtt az EU első társult tagjaként. Október végén Montrealban Kanada–EU-csúcstalálkozó lesz, ahol szélesebb energetikai, ipari, digitális és politikai együttműködést jelenthetnek be.
A legérzékenyebb irány Kína. Carney januárban Pekingben stratégiai partnerséget jelentett be Hszi Csin-pinggel. Kanada legfeljebb 49 ezer kínai elektromos autót enged be 6,1 százalékos vámmal, cserébe Kína a repcemag vámját mintegy 85 százalékról 15 százalék körülire csökkenti. A kanadai kivitel Kínába 2026 első félévében 30,1 százalékkal, 21,74 milliárd kanadai dollárra nőtt, ami 1997 óta a legmagasabb féléves érték. A bővülést elsősorban az energiaexport és az érckivitel húzta.
A nagyságrendek azonban óvatosságra intenek: Kína a kanadai export 5,24 százalékát vette fel 2026 második negyedévében, szemben az egy évvel korábbi 4,41 százalékkal. Ez növekedés, de nem rendszerszintű kiváltás. Az import Kínából továbbra is több mint kétszerese a kanadai exportnak.
Washington saját ellentmondásába ütközik: a Trump-kormányzat Kína ellen közös vámfalat szeretne építeni, amelyhez szüksége lenne az EU-ra és más nyugati partnerekre is. Ez stratégiai ellentmondást teremt, mert nehéz szövetséget építeni Pekinggel szemben, ha Washington ugyanazokat a partnereket bünteti, akikre ebben a blokkban támaszkodna.
A kereskedelmi nagyságrendek alapján nem az történik, hogy Kanada hátat fordít az Egyesült Államoknak. A változás inkább az, hogy Ottawa tudatosan több lábra áll. Washington számára a tanulság egyértelmű: ha az Egyesült Államok a szövetségeseit is kereskedelmi ellenfélként kezeli, azok nem feltétlenül kapitulálnak, sokkal inkább biztosítást kötnek Európában, Ázsiában és adott esetben Kínában is.
