Tardos Gergely: az euróbevezetés lefelezhetné a magyar költségvetés kamatterhét
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Tardos Gergely a Portfolio Budapest Economic Forumon Az adósságkezelés aktualitásai címmel tartott előadást. Kiemelte: a gazdaságpolitikai fordulat és az euróbevezetés ígérete nyomán a magyar hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal csökkentek, a külföldi befektetők forintalapú állampapír-állománya pedig 6000 milliárdról 11 000 milliárd forintra nőtt.
A nemzetközi helyzet nem szívderítő, mivel az államadósságok emelkedése miatt magas a kötvénykínálat, ez felfelé hajtja a hozamokat. A kötvénypiacot az AI is elérte: a fizikai infrastruktúrát építő globális nagyvállalatok már nem állampapírt vesznek, hanem maguk bocsátanak ki kötvényt. Magyarországon a kormányváltással kezdődő gazdaságpolitikai fordulat miatt a külső környezet nem vált meghatározó témává. Ennek legfontosabb elemei a növekedésbarát költségvetés, az uniós kapcsolatok helyreállítása és az euróbevezetés ígérete.
A választások óta a hazai hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal estek, így a magyar hozamok már a lengyelek alatt vannak. Ez azért figyelemre méltó, mert Lengyelországban kisebb az adósság, jobb a gazdasági dinamika és a hitelminősítés is. A lengyelnél alacsonyabb hazai hozamokat egyedül az euró ígérete indokolja. A külföldi piaci szereplők forintalapú állampapír-állománya a 2025 végi 6000 milliárd forintról mostanra 11 000 milliárd forintra nőtt. A bővülést a hosszú távú befektetők hajtották, a rövid távú hedge fundok szerepe visszaszorult.
A lakossági állampapíroknál az ÁKK az intézményi papírok szintjére mérsékelte a kamatokat, a lakosság mégis visszaforgatja a lejáró papírokat és a kamatokat. A nyári kibocsátások eredménye komoly likviditási puffer képződése volt. Ha decemberben megérkeznek az RRF-források is, az ÁKK minden téren jól áll majd.
A magyar adósság uniós összevetésben a legdrágább, a finanszírozás kamatterhei csökkentik a költségvetés mozgásterét. Az implicit kamatteher a hasonló adottságú eurózónás országokénak a kétszerese, vagyis az euróval gyakorlatilag lefelezhető lenne a jelenlegi magas kamatteher. Ehhez gyors hozamkonvergencia kell, amelyet a prudens, euróbevezetést támogató gazdaságpolitika tud segíteni.
Az előadást panelbeszélgetés követte Erdélyi Zombor CFA, a Gránit Alapkezelő vezérigazgató-helyettese, Samu János, a Concorde befektetési igazgatója és Tardos Gergely részvételével, a moderátor Süle-Szigeti Bulcsú, a Portfolio pénzügyi elemzője volt.
Erdélyi Zombor elmondta: egy 2025-ös reprezentatív kutatásuk szerint a magyar lakosság 35 százaléka hónapról hónapra él, legfeljebb 20 százalékának van hat havi jövedelmének megfelelő tartaléka. A megtakarítási vagyon nagy része ingatlanban van, a szerkezeti kép akkor változhat, ha ebben fordulat jön. Példaként egy megfizethető bérlakásprogramot említett.
Samu János az öngondoskodó programokban és a jómódú középosztály kialakulásában bízik, de szerinte ez hosszú távú folyamat. Tardos Gergely a megtakarítói szélességet a fejlettségtől, a társadalompolitikától és a pénzügyi edukációtól tette függővé, amelyekben Magyarország jó irányba halad.
Samu János szerint a magyar lakosság alacsony részvénykitettsége nem optimális, a magánnyugdíjpénztárak megszűnésével alig maradt intézményi szereplő, amely a lakosság helyett diverzifikálna. Erdélyi Zombor magyarázata: a lakások és az állampapírok alacsony kockázat mellett is jó hozamot adtak, így a magyar részvények erős versennyel szembesültek. Tardos Gergely szerint a kontinentális megtakarítói modellben természetes a kisebb részvénytartás, az igazi gond az óriási, hozam nélküli készpénzállomány, amely a skandináv országokénak a sokszorosa.
A lakossági állampapír-állománynál Tardos Gergely üdvözölte a korábbi évek erőfeszítéseit, amelyek arányait tekintve a világ legmagasabb lakossági állampapír-állományát hozták létre. Ez a szerkezet az intézményi nyomás idején előny volt, magas költségét viszont az új gazdasági környezet miatt már csökkenteni akarja az ÁKK. Samu János szerint a lakossági állampapírok erőltetése a részvényekből a kötvényekbe terelte a pénzt, a kamatok intézményi szintre csökkentése miatt viszont a kötvények relatív értéke jóval gyengébb a kockázatosabb eszközökkel szemben. Az államnak az intézményrendszerre kellene bíznia a megtakarítások kezelését, egy skandináv modellen alapuló intézmény hosszú távon a gazdasági növekedést is segítené.
Erdélyi Zombor figyelmeztetett: az intézményrendszer túl drága a külföldi ETF-ekhez képest, mert nincs valódi verseny az alapkezelők között, az ügyfelek bankot választanak, nem befektetési jegyet. A tartós változások feltétele a verseny ösztönzése és rugalmasabb keretrendszer kialakítása lenne.
A beszélgetés végén a szakértők egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy a kormány euróbevezetési tervei megvalósíthatóak, ezt kihasználva a magyar államkötvények a következő években is jó befektetésnek bizonyulhatnak.
