Diáktüntetésből országos zavargás: közel 2400 embert állítottak elő Franciaországban
Szombaton több mint félmillió tüntető vonult utcára Franciaországban a magas megélhetési költségek ellen tiltakozva, a megmozdulások egy része azonban erőszakba torkollott, miután több nagyvárosban maszkos, sötét ruhás vandálok jelentek meg. Becslések szerint mintegy 3000 üzletet fosztottak ki, több száz millió eurós kárt okozva. Marseille-ben több mint 30 ezer fosztogatóról érkeztek hírek, és országszerte felgyújtottak több középületet is.
A lángok martalékává vált a limoges-i városháza tornya, amely összeomlott. A belügyminisztérium vasárnap esti összesítése szerint közel 2400 embert állítottak elő, és közel ezer rendfenntartó sérült meg, közülük heten súlyosan. A rendőrség könnygázt és sokkoló gránátokat is bevetett a tömeg oszlatására, a hatósági fellépést azonban bírálatok övezik: egyrészt annak hiányosságai miatt, másrészt mert az elmúlt hetekben több tinédzser szenvedett súlyos sérüléseket.
A tiltakozás egy párizsi elővárosi líceumból indult
A tüntetéssorozatot szeptember 21-én indították a párizsi Créteil Antoine de Saint-Exupéry Líceumának diákjai, akik az intézmény alulfinanszírozottsága miatt tiltakoztak: kifogásolták az iskolaépület leromlott állapotát, a hiányos felszereltséget és az állandó tanárhiányt. A demonstrációk napokon belül átterjedtek több környékbeli iskolára, október elejére pedig országos méretet öltöttek: előfordult, hogy a 3700 állami fenntartású középiskola közül több mint ezerben voltak hasonló megmozdulások.
Október 6-án a középiskolák negyede nem nyitott ki, aznap szakszervezeti segítséggel országos tiltakozást tartottak, amelyen a szervezők szerint 450 ezren, a rendőrség adatai szerint 250 ezren vonultak utcára mintegy harminc városban. Október 5-én egy 15 éves fiúnak leszakadt a keze a Lensban, amikor felszedett egy rendőrségi gránátot; a kabinet válaszul felfüggesztette a hanggránátok használatát a diákok ellen.
Macron a radikális baloldalt okolta, a belügyminiszter felajánlotta lemondását
Emmanuel Macron vasárnap esti televíziós beszédében szégyenérzetről és dühről beszélt az erőszak elszabadulása miatt, a történtekért pedig a bűnözők mellett a középiskolás diákok tiltakozását támogató radikális baloldalt okolta. Az elnök szerint ugyanakkor soha nem szabad összekeverni a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak és fosztogattak, és felszólította a pártokat, a szakszervezeteket és a diákszervezeteket az erőszak egyértelmű elítélésére.
Laurent Nuñez belügyminiszter hétfőn elismerte felelősségét abban, hogy a rendőrség a hétvégén elveszítette az irányítást, és felajánlotta lemondását, Macron azonban visszautasította azt, a rendvédelmi vezetés folyamatosságát nevezve elengedhetetlennek. Marseille-ben hétfő déltől este 8 óráig betiltottak minden tüntetést és nyilvános összejövetelt, az ország egyes területein pedig részleges kijárási tilalmat rendeltek el.
A zavargások a radikális jobboldal malmára hajthatják a vizet
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje a jövő tavaszi elnökválasztás egyik legesélyesebb szereplőjeként egyrészt az inkompetensnek nevezett kormányt, másrészt az Engedetlen Franciaországot hibáztatta az erőszakért, amely szerinte fenyegetést jelent a demokráciára. A párt a közösségi médiában a káosz pártjának bélyegezte a centrista Renaissance-t, és a zavargásokat a tíz éve tartó Macron-korszak következményeként állította be, míg saját magát a közbiztonság és a törvényes rend hiteles képviselőjeként festette le.
Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetője elutasította az erőszakot, és a miniszterelnököt bírálta, amiért szerinte kezdetben a tiltakozások alábbhagyásában reménykedett, valós intézkedések helyett pedig olajat öntött az indulatokra a rendőri erőszakkal. A legnagyobb francia szakszervezet, a CGT további békés demonstrációkra szólított fel, és november 5-re országos sztrájknapot hirdetett.
