Magyar Péter bejelentette: ágazati béremelések, adóváltozások és vállalkozási támogatások jönnek, eltűnik az árrésstop
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismertette a Tisza-kormány első, teljes egészében saját maga által kidolgozott, 2027-es költségvetésének alapelveit, amelyet „az igazságosság, a fejlődés és az ország újjáépítésének büdzséjeként” jellemzett. A kormányfő mintegy 2100 milliárd forintnyi hiánynövelő és 3000 milliárd forintnyi hiánycsökkentő lépést jelentett be, 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal.
A tervek szerint 2,5 millió munkavállaló személyi jövedelemadója csökken: a minimálbérig, azaz 680 ezer forintos havi jövedelem alatt 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik az szja, ami évente 250 milliárd forintot hagy a dolgozóknál. Egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot, amire 300 milliárd forint többletforrást biztosítanak. Az édesanyák adómentességénél ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, a 40 év feletti kétgyermekes anyákra pedig nem terjesztik ki a mentességet.
A minimálnyugdíjat 28 500 forintról 120 ezer forintra emelik, 455 ezer kisnyugdíjas ellátása növekszik. Megduplázzák az időskorúak járadékát, megőrzik a 13. havi nyugdíjat, 2027-ben kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részét, és megkezdik a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését.
Ágazati béremelésekben összesen legalább 603 ezer állami alkalmazott részesül, 677 milliárd forintos költségvetési ráfordítással. Az egészségügyi szakdolgozók jövedelme átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozóké 17,8 százalékkal, a rendvédelmi dolgozóké 15 százalékkal emelkedik. Az egészségügy finanszírozását 510 milliárd forinttal növelik, a szociális és gyermekvédelmi intézmények támogatását 115 milliárd forinttal, az önkormányzatokét 64 milliárd forinttal emelik, miközben 62 milliárddal csökkentik a szolidaritási hozzájárulást.
Az állami pazarlás, a túlárazott beszerzések és a működési kiadások visszaszorításával 2200 milliárd forintos megtakarítást terveznek. Bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amelytől évi 200 milliárd forintos bevételt várnak, átalakítják a kiskereskedelmi különadót, 3,75 százalékra emelik a reklámadót, emelkedik a társasági adó, a bányajáradék, valamint a dohánytermékek és az égetett szeszek adóterhe.
A lakhatás terén 30 milliárd forintból elindítják a Wekerle Sándor lakás- és kollégiumépítési programot, az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz pedig új lakásokra fix 3, használt ingatlanokra fix 5 százalékos hitelkamattal lesz elérhető a 41 év alattiak számára. Visszaállítják a lakástakarékok állami támogatását, legfeljebb 7,5 millió forintos energetikai felújítási támogatást vezetnek be, és megmarad az 5 százalékos lakásáfa, a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés is.
Jelentős fejlesztések indulnak: 3550 milliárd forintos, tízéves vasútfejlesztési program 35 új InterCity-motorvonattal és 42 HÉV-szerelvénnyel, 868 milliárd forintos energetikai program 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló kapacitás létrehozásával, valamint 100 milliárd forintos kátyúmentesítési és útfelújítási program. A vállalkozásfejlesztési és innovációs forrásokat 230 milliárd forintra növelik, a Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogrammal, 2027. január 1-jétől pedig meghirdetik a magyar New Dealt. A sport tao-finanszírozását megszüntetik, helyette 150 milliárd forintos közvetlen támogatást biztosítanak a 453 milliárdos sportkeret megtartásával.
A kormány kivezeti a kiskereskedelmi árrésstopot, a megszüntetés időpontját azonban nem ismertették. Magyar Péter a szeptemberi, 1,6 százalékos inflációval és az élelmiszerárak éves összevetésben mért 1,3 százalékos csökkenésével indokolta a döntést.
