Nem az AI-modellek versenye dönt Magyarország sorsáról
Az AI-ról szóló gazdasági vita könnyen technológiai versennyé egyszerűsödik: kinek van jobb modellje, több grafikai processzora, nagyobb adatközpontja vagy több AI-mérnöke. Egy Magyarország méretű ország számára azonban nem ez a legfontosabb kérdés, saját OpenAI-t, Anthropicot vagy Google DeepMindot ugyanis nem fogunk építeni. A valódi kérdés az, hogy az AI által létrehozott gazdasági értékből mennyi keletkezik és marad Magyarországon, lesznek-e itthon saját technológiát, terméket és szellemi tulajdont építő vállalatok, és részei leszünk-e azoknak a nemzetközi kutatási és szabványalkotási hálózatoknak, ahol a technológia következő generációja formálódik.
A külföldi működőtőkére épülő modell határai
Az elmúlt évtizedekben Magyarország sikeresen épített a külföldi működőtőkére, az ipari termelésre és az üzleti szolgáltató központokra. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 2025-ös felmérése szerint már 245 business service center működött Magyarországon 118 543 munkavállalóval, és a szektor egyre összetettebb, magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket is Magyarországra hozott. Az AI azonban megváltoztatja azt, hogy ebben a modellben hol lesz szükség emberi munkára: a standardizálható, jól dokumentálható és végrehajtás-intenzív feladatok egy része egyre nagyobb mértékben automatizálható. Ez nem azt jelenti, hogy százezres nagyságrendben egyszerűen eltűnnek munkahelyek, azt viszont igen, hogy ugyanannak a gazdasági értéknek az előállításához néhány év múlva más kompetenciákra, más munkamegosztásra és sok esetben más létszámra lesz szükség.
A tőke és a szabályozás kérdése
A hazai tulajdonú, skálázható vállalkozások létrejöttében az AI különleges lehetőséget teremt, mert bizonyos vállalati funkciókban jelentősen csökkentheti a skálázáshoz szükséges humán kapacitást. Egy kis csapat ma olyan terméket vagy szolgáltatást építhet, amelyhez korábban sokkal nagyobb szervezetre lett volna szükség, ehhez azonban kockázati tőkére van szükség, különösen a deep-tech cégek esetében, ahol hosszú időn keresztül kell finanszírozni a fejlesztést a stabil pozitív cash-flow előtt. A magyar vállalkozói érdekképviseletek a vagyonadó-tervezet egyeztetése során már felvetették a működő vállalkozói vagyon speciális kezelését, mert egy startup alapítójának tulajdonrésze papíron jelentős értéket képviselhet, miközben a befektetett pénz a vállalat bankszámláján van, és fejlesztésre, munkaerőre, piacra lépésre szolgál. Az AI-kockázat nem lineárisan skálázódik a vállalat méretével, egy ötvenfős cégnek viszont nincs húszfős jogi, adatvédelmi, kiberbiztonsági és AI-governance szervezete, ezért a jó AI-irányítás a tényleges kockázattal arányos, és úgy kezeli azt, hogy közben a megfelelés költsége ne eméssze fel az AI használatából származó gazdasági előnyt.
A kkv-k használata és a nemzetközi hálózatok
Az Eurostat szerint 2025-ben az EU legalább tíz főt foglalkoztató vállalatainak 20 százaléka használt legalább egy AI-technológiát, Magyarországon az arány körülbelül 10,5 százalék volt, Dániában 42, Finnországban 37,8, Svédországban 35 százalék. EU-szinten a nagyvállalatok 55 százaléka használt AI-t, a kkv-knál viszont csak 18,9 százalék volt az arány. Az AI gazdasági hatásának jelentős része nem abból fog származni, hogy létrejön tíz látványos AI-startup, hanem abból, hogy egy ötszáz fős magyar gyártócég gyorsabban tervezi a termelést, egy ötvenfős szolgáltató cég automatizálja az adminisztrációját, vagy egy középvállalat AI-val támogatja az értékesítőit. A nemzetközi beágyazottságban a HunAIFA révén Magyarország bekerült az európai AI Factory Antenna hálózatba, a jelenlegi nyilvános site-listán azonban nem szerepel magyar ELLIS-site, miközben az ELLIS ma 47 európai site-ot, 19 országot, több mint 2300 tagot, 16 nemzetközi kutatási programot és több mint 500 PhD-hallgatót és posztdoktori kutatót kapcsol össze.
