57 milliárd forintos országfásítási és települészöldítési program indul
Négyéves, átfogó országfásítási és települészöldítési programot indít a kormány több mint 57 milliárd forintos keretösszeggel a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-videóban.
A miniszterelnök a döntés háttereként az egyre súlyosbodó nyári hőhullámokat jelölte meg. Az egyre szárazabbá és melegebbé váló nyári időjárás idén már az ország energiabiztonságát is veszélyeztette, emellett a gazdaság számain is meglátszott.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a klímaváltozásról szóló elméleti viták korszaka lezárult, a hangsúlyt mostantól a gyakorlati klímaalkalmazkodásra és az életkörülmények javítására kell helyezni. Mint mondta, fenntartható fejlesztéseket valósítanak meg szakszerű tervezéssel, tudatos fafajválasztással és az utógondozás biztosításával, és szakítanak az elmúlt évek térkövezési és betonozási gyakorlatával.
A négyéves terv egyik fő pillérét jelentő országfásítási programra 18,2 milliárd forintot különítenek el. Ebből a forrásból legalább 12 millió facsemetét ültetnek el, ami magában foglal több mint 1300 hektárnyi új erdő telepítését, valamint 20 ezer kilométernyi csatornaszakasz fásítását. Az új ültetések mellett a meglévő állomány védelmére is jut forrás: négymilliárd forintot a már létező erdők fenntarthatóbbá tételére, egymilliárd forintot pedig egy integrált erdőtűz-védelmi akcióterv elindítására fordítanak.
A program legnagyobb részét a települészöldítés teszi ki, amelyre 39,6 milliárd forintot szán a kabinet. A cél a helyi közösségek bevonása, valamint a jelenleg sok esetben idejétmúlt elvek mentén, drágán és rossz hatékonysággal működő önkormányzati zöldfelület-gazdálkodás modernizálása. Ennek érdekében négyféle önkormányzati pályázatot írnak ki, amelyekre bármely magyar település jelentkezhet.
További 14,9 milliárd forintot új közparkok kialakítására és a meglévő zöldterületek összekapcsolására különítenek el. Két további, egyenként 10 milliárd forintos keret szolgál a városi hőszigethatás mérséklésére – a felesleges betonfelületek feltörésével és árnyékot adó zöldterületek létrehozásával –, valamint a meglévő parkok felújítására és az elpusztult fák pótlására. A negyedik, 4,4 milliárd forintos pályázati alapból a közintézmények, így az iskolák, óvodák, bölcsődék és orvosi rendelők jelenleg jellemzően lebetonozott udvarait alakítják át zöld közösségi terekké.
A pályázatok megvalósításába szakmai szervezeteket – többek között az erdőgazdaságokat, a vízügyi szakembereket, a tájépítészeket és a kutatókat – is bevonják. Ez biztosítja, hogy a helyi szakértelemmel nem rendelkező önkormányzatok se essenek el a támogatásoktól, és a projektek szorosan illeszkedjenek az adott település klímájához, illetve vízháztartásához.
A hazai erdőket érintően nemrégiben arról is szó volt, hogy szeptember 30-án lejárt a védett és Natura 2000-es erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium, amelynek értelmében újra elindulhatott volna a termelés a védett erdőkben. Az illetékes minisztérium ezután közölte, hogy a korábbi ipari szemléletű gazdálkodáshoz már nem térnének vissza ezeken a területeken. Bár a tárca jelezte, hogy az örökölt rendszer hiányosságai miatt az összes védett terület azonnali, teljes tehermentesítése egyetlen lépésben még nem lehetséges, a hosszabb távú cél a legértékesebb övezetek végleges megóvása a fatermeléstől. A moratórium lejártát követően több környezetvédő szervezet is a korlátozás határozatlan idejű fenntartása mellett foglalt állást.
