Kutatók szerint megbízhatatlan a KSH szegénységi adatbázisa
Újabb súlyos anomáliákat találtak kutatók a Központi Statisztikai Hivatal szegénységi adatbázisában, ráadásul több furcsaság éppen a korábban feltárt problémák kijavítását célzó felülvizsgálat során keletkezett. Az adatok szerint 2022-ben hirtelen bezuhant a családtámogatásban részesülők aránya, más években pedig emberek tömegének jövedelme változott utólag pontosan ugyanolyan arányban. A kutatók szerint az adatbázis továbbra is megbízhatatlan, ami nemcsak a magyarországi szegénység mérését, hanem az annak csökkentését célzó intézkedések megalapozását is megnehezíti.
Csütörtökön jelentek meg a hivatal friss adatai a magyar háztartások életszínvonaláról, köztük a relatív jövedelmi szegénységre vonatkozó számsor. Korábban olyan anomáliákra derült fény, mint hogy 2018 és 2022 között kiugróan sok ember jövedelme került éppen a szegénységi küszöb felé, vagy hogy az adatbázis szerint az emberek 11-30 százaléka nem fizette, hanem kapta az adót az egyes években 2014 és 2021 között.
A problémákat több kutató jelezte mind a hivatal, mind a nyilvánosság felé, amit követően a statisztikai szerv felülvizsgálatot végzett. A friss adatok publikálásának napján a hivatal szakmai fórumot tartott a statisztika készítésének módszertanáról. A hivatal apróbb hibákat ismert csak el, és azzal érvelt, hogy ezek nem befolyásolják a szegénységi ráta értékét.
Egy egyetemi oktató, aki részt vett az eseményen, kikérte a szegénységi adatfelvétel mikroadatait, és újabb furcsaságokra bukkant, amelyeket maga a felülvizsgálat okozott. A szegénységi küszöb feletti torlódás a felülvizsgálat során eltűnt, vagyis egyenletesebbé vált a háztartások jövedelmének eloszlása, a torony keletkezéstörténetét azonban nem sikerült tisztázni. A hivatal több magyarázattal is szolgált, de ezek mindegyike könnyen cáfolható abból az adatbázisból, amit kiadott.
A revízió előtti és utáni jövedelemadatok több esetben úgy kaphatók meg, hogy egyszerűen egy konstans számmal beszorozzuk az adott forrásból származó jövedelmet. A 2021-es adatbázisban például egy válaszadó 120 ezer forint munkanélküliségi ellátása a felülvizsgálat után 83,2 ezer forintra csökkent volna, az eredeti érték 69,3 százalékára, méghozzá nemcsak nála, hanem mindenkinél, aki abban az évben ilyen ellátásban részesült. A lakhatási támogatásoknál ugyanígy fix szorzószám van, és hasonló jelenséget észleltek a nyugdíjaknál, a családtámogatásoknál és a munkából származó jövedelmeknél is, ott több szorzószámmal.
Kérdéseket vet fel az is, hogy az adatbázis szerint a vállalkozásból bevételt szerzők arányának változása 2014 után teljes mértékben elszakadt attól, hogy hány vállalkozás működik az országban. 2014-ről 2017-re ötszöröződött a vállalkozói jövedelemmel rendelkezők aránya, miközben nagyjából ugyanannyian vallották magukat vállalkozónak.
A szegénységi adatok megbízhatósága nem csak a statisztikusok belügye. Ahhoz, hogy a kormányzat hatékonyan tudjon fellépni a szegénység ellen, először tudnia kell, kik élnek szegénységben, milyen körülmények között, és milyen támogatások jutnak el hozzájuk. Az országos adatfelvétel az egyetlen olyan rendszeres rendszer, amelynek segítségével például a gyermekszegénység háttere részletesen kutatható lenne.
