Nagyot fordult a kocka Amerikában: megroppanhat a techóriások birodalma a választás után?
A Demokrata Párt földcsuszamlásszerű győzelmében a mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatos választói félelmek is jelentős szerepet játszottak az amerikai félidős választásokon. A technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite index csütörtökön több mint 5,5 százalékot esett, ami becslések szerint 2500 milliárd dollárnyi piaci érték eltűnését jelentette.
Az eladási hullámot elsősorban Gina Hinojosa texasi kormányzói győzelme váltotta ki, aki az adatközpontok építésének ideiglenes felfüggesztését és az adókedvezmények megszüntetését ígérte. Mivel az amerikaiak többsége pártállástól függetlenül szigorúbb szabályozást vár, az adatközpontok energia- és vízellátásának költségei várhatóan teljes egészében az üzemeltetőkre hárulnak majd.
A demokraták a Kongresszusban és a Szenátusban a Watergate-botrány óta nem látott többségre tettek szert. A hét legnagyobb amerikai technológiai vállalat – köztük az Apple, az Nvidia és a Tesla – egyetlen kereskedési nap alatt összességében egy billió dollárt veszített piaci értékéből.
Texas megfizethető energiaforrásokkal rendelkezik, ezért sok befektető azzal számolt, hogy az elkövetkező években az amerikai mesterséges intelligenciával kapcsolatos számítási kapacitásának jelentős része ebben az államban jön létre. A Bank of America becslései szerint az adatközpontok építése mintegy 0,7 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 2026 első felében mért 2,4 százalékos növekedéséhez.
Már több törvényjavaslat is került a Kongresszus elé. Az egyik elképzelés szerint arra köteleznék a fejlesztőket, hogy rendszereikbe építsenek be olyan technikai megoldásokat, amelyekkel vészhelyzetben a modellek leállíthatók. Egy másik tervezet egységes előírásokat vezetne be a modellek átláthatóságára, valamint a jelentősebb kockázatok bejelentésére vonatkozóan.
Közvéleménykutatások szerint az amerikaiak többsége inkább félelemmel és aggodalommal, mint reménnyel tekint a mesterséges intelligencia térnyerésére. A megkérdezettek közel 90 százalékát inkább aggodalommal tölti el az a kilátás, hogy a mesterséges intelligencia egy napon túlszárnyalhatja az emberi intelligenciát. Tízből mintegy nyolc embernek fenntartásai vannak az MI-fejlesztések gyors ütemével kapcsolatban, és tízből mintegy hét ember úgy véli, hogy a szövetségi kormány nem tesz kellő erőfeszítést a szabályozás érdekében.
Az adatközpontok szervereinek hűtéséhez sok vízre van szükség: egy tipikus adatközpont naponta legalább egymillió liter vizet használ fel, a nagy adatközpontok napi vízfogyasztása pedig akár 20 millió litert is elérhet, ami egy 50 000 lakosú város vízigényének felel meg. A Google, a Microsoft, a Meta, az Amazon és számos más vállalat nemrégiben önkéntes kötelezettséget vállalt arra, hogy viseli az adatközpontjaik áramellátásához szükséges további villamosenergia-termelés költségeit.
A 21. század forradalmi erejű technológiája egyre inkább emlékeztet a 19. század vasútjára. A 19. században a vasúttársaságok és a befektetők túlzott kockázatot vállaltak, abban a hitben, hogy a jövőbeli kereslet igazolni fogja a hatalmas tőkebefektetéseket. A pénzügyi csőd után a tulajdonlás szerkezete koncentrálódott: 1906-ra hét vállalat ellenőrizte az Egyesült Államok vasúthálózatának mintegy kétharmadát.
Az MI-modellek működéséhez szükséges infrastruktúra szintén koncentrált: a globális felhőinfrastruktúra-bevételek közel kétharmadát három, tőkeerős vállalat – az Amazon, a Microsoft és a Google – generálja. A Gartner-tanulmány arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi befektetési ütem folytatása akár több mint 3,5 ezer milliárd dollárnyi mesterséges intelligencia infrastruktúra leírását teheti szükségessé.
A félidős választások utáni új politikai környezet az eddig önkéntesen vállalt szabályokat kötelezővé teheti. Az elvárások arra kényszeríthetik a technológiai cégeket, hogy ne csak a többlet energiaköltségekért, hanem a vízellátó és az elektromos hálózat kapacitásának bővítéséért is fizessenek, ami növeli az építési és üzemeltetési költségeket. Oregon állam demokrata szenátora bejelentette, hogy adót kíván kivetni a 25 megawatt vagy annál nagyobb teljesítményt használó nagy adatközpontok szolgáltatásainak bruttó árbevételére.
A közvélemény aggályai és a Demokrata Párt politikai előretörése miatt bizonyosnak látszik, hogy az adatfeldolgozó kapacitások fejlesztésének eddigi viharos üteme mérséklődik, az eddig nyújtott adókedvezmények csökkennek, továbbá az adatközpontok energia- és vízellátásának költségei teljes egészében az üzemeltetőkre fognak hárulni. Mindez nem tartóztatja fel a mesterséges intelligencia térnyerését, ám a fejlesztések eddigi magas hozama csökkenni fog.
