Valósággal felrobbantották az internetet az ügynökakták
November 4-én nyilvánossá váltak a szocializmus idején keletkezett állambiztonsági akták a nyitottaktak.hu oldalon, ahol mintegy hatvanezer nevet tettek közzé. Az adatbázisban több közismert személy is szerepel, köztük Surányi György volt jegybankelnök, Patyi András alkotmánybíró és Szikora Róbert énekes, az érintettek többsége azonban tagadja, hogy jelentett volna.
A közzétételt követő napokban kiderült, hogy Lezsák Sándor és további 163 megfigyelt nevét tévesen tüntették fel ügynökként az oldalon, ezért a levéltár vezetője, Cseh Gergő Bendegúz felajánlotta a lemondását. A Google Trends adatai szerint az ügynökakták a múlt hét legtöbbet keresett témájának számítottak a magyar interneten, mintegy félmillió kereséssel.
Az akták nyilvánosságra hozatalát a rendszerváltás óta a magyar politika egyik legnagyobb rendezetlen ügyeként tartják számon. Az első átvilágítási törvényt 1994-ben fogadták el, a rendszer 2005 végén megszűnt, a 2003-as dossziétörvény pedig nem hozott teljes aktanyilvánosságot. A nyilvánosságra hozatal a Tisza Párt választási ígéreteinek egyik központi eleme volt, a vonatkozó törvényt az Országgyűlés szeptember 15-én fogadta el.
A közzétételt eredetileg október 23-ára tervezték, de a Tisza-frakció kezdeményezésére két héttel elhalasztották, mert az iratanyag átvizsgálása több időt vett igénybe. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára végül november 4-én tette elérhetővé az anyagokat. A felületen három irattípus érhető el: a hálózati személyek nyilvántartási lapjai, az 1957 és 1962 közötti beszervezési naplók, valamint az 1970-es évektől mágnesszalagon vezetett H-adattár. A részletes beszervezési dossziékat 2027. február 25-ig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak.
A levéltár korábbi magyarázata szerint a nyilvántartásba vétel még nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen jelentett is. Surányi György „Otto” fedőnéven került elő a mágnesszalagról, ő nyilatkozatban utasította vissza, hogy ügynök lett volna, szerinte legfeljebb egy 1986-os, általa azonnal visszautasított beszervezési kísérlet nyoma lehet. Patyi Andrásról 6-os karton került elő, eszerint 1988-ban „Kocsis Márton” fedőnéven szervezték be; az iratokból nem állapítható meg, hogy végzett-e érdemi munkát. Szita Károly kaposvári polgármester kartonja szerint 1980-tól 1989-ig volt állományban, ő tagadta ügynökmúltját. Szikora Róbert „Nanu-Nanu” fedőnéven szerepel 1984-es beszervezési dátummal, az énekes tagadta, hogy beszervezték volna. Tarr Kálmán református lelkész 1984-ben „Kovács Kálmán” fedőnéven került nyilvántartásba titkos megbízottként; fia, Tarr Zoltán miniszter szerint édesapja nem végzett ügynöki tevékenységet.
A Google Trends adatai szerint az ügynökakták kifejezés a legtöbb keresést váltotta ki az elmúlt héten, a köznyelvi megnevezés jóval nagyobb érdeklődést kapott, mint a Nyitott Akták oldal neve. A térképes nézet alapján a téma leginkább Vas és Zala megyében mozgatta meg az internetezőket, mellettük Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében, valamint a fővárosban volt a legintenzívebb az érdeklődés. A nevek közül Patyi András iránt lőtt ki leginkább az érdeklődés, Lezsák Sándor neve pedig a téves adatközlés napján ugrott meg jelentősen.
