Kilenc hónap után újraindultak a béketárgyalások Abu-Dzabiban
Háromoldalú béketárgyalások kezdődtek november 10-én Abu-Dzabiban Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok küldöttségeinek részvételével, kilenc hónapos szünet után. A februári genfi találkozó óta ez az első ilyen egyeztetés, amelyre a tél közeledtével és az ukrán energiahálózat elleni megújult orosz támadások árnyékában kerül sor.
Az ukrán delegációt Rusztem Umerov, az ukrán külföldi hírszerzés vezetője irányítja, aki közölte, hogy a napirenden a harcok beszüntetésével és a békéhez vezető úttal kapcsolatos kulcskérdések szerepelnek. Kijev a szakértői szintű egyeztetéseken a hadifogolycserék felgyorsítását, valamint egy esetleges tengeri és energetikai tűzszünetet kíván megvitatni, előkészítve a terepet egy későbbi csúcstalálkozóhoz.
Az ukrán tárgyalódelegációban Umerov mellett helyet kapott Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője, Szerhij Kiszlicja, a hivatal első helyettese, David Arahamija frakcióvezető és Vadim Szkibickij, a katonai hírszerzés vezetőhelyettese is. Az amerikai fél részéről Steve Witkoff és Jared Kushner vesz részt a megbeszéléseken, akik a legutóbbi tárgyalási forduló óta Kijevben és Moszkvában is jártak. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó vezeti, munkáját Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettesek, valamint Igor Kosztyukov, a katonai hírszerzés vezetője segítik.
Európai tisztviselők is csatlakoztak az egyeztetésekhez
A háromoldalú formátummal párhuzamosan európai tisztviselők is csatlakoznak az abu-dzabi egyeztetésekhez. Az ukrán fél már a nyitónapon találkozott az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel, hogy a helyszínen hangolják össze álláspontjukat az amerikaiakkal. Az amerikai közvetítők szerint a találkozó egy szélesebb körű európai biztonsági rendezésnek és a háború utáni biztonsági garanciáknak is megágyazhat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban hangsúlyozta, hogy az európai biztonságot érintő kérdéseket az európai nemzetek bevonásával kell megvitatni.
Holtponton a területi viták miatt
A Washington által vezetett békekezdeményezések az év eleje óta gyakorlatilag holtponton vannak a területi viták miatt. Moszkva továbbra is követeli az ukrán csapatok kivonását a részben megszállt Donyec-medencéből, Ukrajna NATO-csatlakozásának tilalmát, hadereje létszámának korlátozását, valamint az orosz nyelv és a Moszkvához kötődő ukrán ortodox egyház korlátozásainak feloldását.
Kijev ezzel szemben elutasítja a területek feladását, az orosz megszállás hivatalos elismerését és a haderő korlátozását. Ukrajna első lépésként feltétel nélküli tűzszünetet sürget, a háború utánra pedig a NATO 5. cikkelyéhez hasonló nyugati biztonsági garanciákat és egy európai vezetésű békefenntartó erő állomásoztatását kéri, míg Oroszország a NATO kelet- és közép-európai katonai jelenlétének visszaszorítását várja el saját biztonsági garanciájaként.
Trump: egy „kissé eltérő formájú” Ukrajna jöhet létre
Donald Trump amerikai elnök a megbeszélések előtt fokozta a Kijevre nehezedő nyomást a megegyezés érdekében. A CBS csatornán november 8-án sugárzott interjújában úgy vélekedett, hogy a háború hamarosan véget ér, a megállapodás nyomán pedig egy „kissé eltérő formájú” Ukrajna jöhet létre.
Trump emellett november 5-én zárt ajtók mögött találkozott Kirill Dmitrijev orosz megbízottal is, ami után részletek ismertetése nélkül egy Ukrajnát, Oroszországot és Európát érintő „nagy megállapodást” helyezett kilátásba.
