Hatalmas a roham a magyar ipari ingatlanokért: az autóipari óriások fűtik a piacot
A hazai ipari és logisztikai ingatlanpiac jól teljesít idén: 2026 első kilenc hónapjában a nettó kereslet 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lendületes bővülést elsősorban a gyártóvállalatok, valamint az e-mobilitási és autóipari beruházások valós kapacitásigénye hajtja, amire a fejlesztők országszerte intenzív építkezésekkel reagálnak, folyamatosan csökkenő üresedési ráták mellett.
Idén január és szeptember között a bérlők összesen több mint 733 ezer négyzetméternyi területre kötöttek szerződést. Ebből a szerződéshosszabbítások nélküli nettó kereslet – vagyis az új bérleti szerződések, a bővülések és az előbérletek volumene – közel 568 ezer négyzetmétert tett ki. A piacot leginkább a gyártóvállalatok fűtik 47 százalékos részesedéssel, őket pedig a logisztikai szolgáltatók követik. Különösen a budapesti agglomerációban ugrott meg az érdeklődés, de a vidéki régiók is stabilan teljesítenek. Jellemző trenddé vált az új területek bérbevétele, a vállalatok pedig gyakran már a kivitelezés megkezdése előtt lekötik a fejlesztés alatt álló csarnokokat.
A regionális piacokon Kecskemét, Debrecen és Győr térsége a legaktívabb. A nagy autóipari és gyártóipari beruházások – mint például a debreceni CATL, a kecskeméti Mercedes-bővítés vagy a jövőre induló szegedi BYD-gyár – tartós keresletet generálnak. Ennek köszönhetően a vidéki üresedési ráta 9,6 százalékra csökkent, míg a főváros környékén egyetlen negyedév alatt 13 százalékra mérséklődött, így az országos átlag jelenleg 11,8 százalékon áll. Az adatok jól mutatják, hogy a frissen átadott területek rendkívül gyorsan bérlőre találnak.
Az erősödő igényekre a fejlesztők is új kapacitásokkal válaszolnak, így az év első kilenc hónapjában mintegy 343 ezer négyzetméternyi ipari csarnokot adtak át, ami 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Jelenleg is 554 ezer négyzetméternyi logisztikai terület áll építés alatt országszerte, amelynek 77 százaléka a fővárosi agglomerációban összpontosul. Ezeknek a fejlesztéseknek jelentős részére már meg is születtek a megállapodások, Budapest környékén ugyanis 47, vidéken pedig 51 százalékos az előbérleti szerződések aránya.
A bérleti díjak tekintetében a piac a legkülönfélébb bérlői igényeket is képes kiszolgálni. A prémiumkategóriás városi logisztikai ingatlanokat átlagosan havi 6,7 eurós, míg a városkörnyéki nagy alapterületű logisztikai csarnokokat 5,5 eurós négyzetméterenkénti áron kínálják. A bérbeadók ugyanakkor egyre gyakrabban biztosítanak rugalmas feltételeket és különféle kedvezményeket a megállapodások ösztönzésére.
Mivel a járműgyártás és az elektronikai export továbbra is dinamikusan bővül, az e-mobilitáshoz kapcsolódó nagyberuházások pedig most lépnek termelési szakaszba, a beszállítói láncokon keresztül a közeljövőben újabb jelentős területigény jelenhet meg. A piacon azok a fejlesztések lesznek a legvonzóbbak, amelyek magas energiahatékonysággal és korszerű műszaki tartalommal várják a bérlőket.
