Új pusztító fegyvertípussal rukkolt elő Moszkva: keményen feladják a leckét az ukrán légvédelemnek
Miközben az ukrán légvédelem még az orosz sugárhajtású drónokhoz próbál alkalmazkodni, Moszkva máris egy újabb fegyvertípus tömeggyártására állt rá. A kis méretű robotrepülőgépek lényegében a hagyományos robotrepülőgépek kicsinyített másai, amelyek a nagy hatótávolságú drónok alkatrészeiből és robbanófejeiből állnak, ám a 600 km/h feletti sebességük és az alacsony repülési magasságuk miatt sokkal nehezebb őket elfogni.
Sajtóértesülések és nyilvános adatok alapján Oroszország 2027-ben már több tízezer kis robotrepülő gyártását tervezi, ami teljesen új kihívás elé állítja az ukrán légvédelmet. Az eredetileg Ukrajna által – például a 2024-ben bemutatott Paljanicja révén – meghonosított koncepció lényege az olcsóság és a tömeggyárthatóság. Míg egy hagyományos, többtonnás robotrepülőgép, mint a H-101-es, rendkívül bonyolult mérnöki munka eredménye és darabonként 2 millió dollárba kerül, addig ebből az összegből akár tíz kis méretű változat is kijön.
Ezek a fegyverek a katonai szabványok helyett az interneten is beszerezhető, kereskedelmi forgalomban kapható polgári elektronikára, valamint az eredetileg repülőmodellekhez tervezett, 35-40 ezer dolláros kis sugárhajtóművekre épülnek, mégis megőrzik nagyobb társaik kiváló manőverezőképességét. Az új fegyverkategória iránti igény éles versenyt indított el az orosz hadiipari vállalatok között.
A Kronstadt üzem által fejlesztett, drónokról és harci gépekről is indítható Banderol típus gyártása ugyan egy 2025-ös ukrán támadás és pénzügyi gondok miatt megakadt, de a technológiát valószínűleg átvette a Rosztyeh állami óriásvállalat. Ők Dan-T néven fejlesztettek ki egy kísértetiesen hasonló, ám 35 százalékkal olcsóbb típust, amely 130 kilogrammos robbanófejjel és 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Emellett a Rosztyeh a Szu-57-es vadászgépekről indítható Sz-71-es családon, a Taktikai Rakétafegyverzet Vállalat pedig a 800 km/h sebességű és 1200 kilométer hatótávolságú Filin robotrepülőgépen dolgozik.
A fejlesztési versenybe a Gerany drónokat gyártó Alabuga különleges gazdasági övezet is beszállt, ahol a sugárhajtású Gerany-5 átalakításával kísérleteznek. A legújabb, K5-K jelzésű változatnál a hajtóművet már a törzsbe építették, áttervezték a szárnyakat, és egy elektronikai hadviselésnek ellenálló optikai navigációs rendszerrel látták el a gépet. Ezzel a fegyver sebessége elérte a 900 km/h-t, ami már megegyezik a hagyományos robotrepülőgépekével.
Vladiszlav Vlaszjuk, az ukrán elnök szankciós politikáért felelős biztosa elmondta: versenyt látunk az orosz gyártók között, és ez rossz hír számunkra. Különböző elképzeléseik vannak a támadófegyverek fejlesztéséről, és különböző alkatrészkészleteket használnak. De mindegyik hatékony a maga módján.
A látványos fejlesztések ellenére az orosz hadiipar továbbra is súlyosan függ az importtól, különösen a kínai hajtóművektől. Mivel a Kínából érkező alkatrészek minősége gyakran kifogásolható, az Alabuga üzemében már helyben szerelik össze a kínai Telefly hajtóműveket, amelyeket szigorú minőség-ellenőrzésnek vetnek alá. Bár a Rosztyehhez tartozó Reynolds vállalat R500-as típusával megkezdődött a hazai hajtóműgyártás is, az ukrán katonai hírszerzés szerint az orosz drónok és kis robotrepülőgépek elektronikája még mindig teljes mértékben a szabadpiacon felvásárolt külföldi alkatrészekre épül.
Az oroszok már most is nagy számban alkalmazzák ezeket az eszközöket. 2026 októberében 360 darab Banderol és Dan-T fegyvert vetett be. A tervek szerint a Dan-T gyártását 2027-ben évi 14 ezer darabra pörgeti fel Moszkva, hogy kimerítse az ukrán légvédelmet és tehermentesítse az orosz stratégiai bombázókat.
Ukrajna válaszul olcsó és tömeggyártható elfogóeszközök fejlesztésébe kezdett. Az idei védelmi kiállításokon bemutatták az Osza légvédelmi rendszerhez szánt új RK-19-es rakétát, egy páncéltörő rakétából átalakított légvédelmi eszközt, valamint a Serseny nevű többkaliberű légvédelmi rendszert. Emellett 22 fejlesztőcsapat dolgozik nagy sebességű elfogódrónokon is, ám a hatékony védekezéshez a nyugati partnerek által támogatott légvédelmi rendszerekre, az orosz gyárak elleni csapásokra és az alkatrész-utánpótlást célzó szankciók szigorítására egyaránt szükség van.
