Ennyi pénzt hozhat egy hektár föld Észak-Magyarországon
A mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke tavaly folyó alapáron 7,1 százalékkal, 4,5 ezer milliárd forintra emelkedett, a kibocsátás volumene az előző évhez képest 0,4 százalékkal csökkent, amivel megközelítette a 2015. évi termelési szintet, a termelési árszínvonal pedig 7,8 százalékkal nőtt. A bruttó hozzáadott érték 0,9 százalékkal mérséklődött, folyó áron viszont 12 százalékkal nőtt – állapította meg összefoglaló elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal.
A növénytermesztés volumene 4,7 százalékkal csökkent, miközben az állattenyésztésé 4,9 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság – az erdőgazdálkodással és a halászattal együtt – a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 3,2 százalékát állította elő. Magyarország mezőgazdasága az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának 2,0 százalékát adta tavaly. A mezőgazdaság kibocsátásán belül a növénytermesztés 52, az élő állatok és állati termékek 41 százalékos részarányt képviseltek.
A növénytermesztés kibocsátási értéke 5,9 százalékkal emelkedett az árszínvonal 11 százalékos emelkedésének köszönhetően. A kibocsátás szerkezetében továbbra is meghatározó szerepet töltöttek be a gabonafélék és az ipari növények, különösen a napraforgó, mellettük a kertészeti termékek is jelentős részarányt képviseltek. Az állatok és állati termékek árszínvonala 4,8 százalékkal ugrott meg, miközben kibocsátásuk volumene is tovább bővült. Az élőállat-szektoron belül a baromfiágazat, az állati termékekén belül a tej- és tojástermelés képviselt meghatározó súlyt.
A növénytermesztésben a gabonafélék teljesítményét jelentősen mérsékelte a kukoricatermés 27 százalékos esése, amit a búzatermés 9,2 százalékos növekedése nem tudott ellensúlyozni. Szintén rontotta a szektor eredményeit az ipari növények, különösen a szója, a napraforgó, valamint a cukorrépa terméscsökkenése, míg a gyümölcsféléknél az almatermésűek és a csonthéjasok fajlagos hozamának nagymértékű, 45, illetve 36 százalékos esése okozta a volumencsökkenést. A tömegtakarmányok – silókukorica, lucerna, gyep – ötéves átlag alatti hozama a kínálat év végi szűkülését vonta maga után.
Az állattenyésztési ágazat volumene ezzel szemben növekedni tudott, amelyet sem a dráguló szemestakarmányok, sem a szálastakarmány-hiány nem vetett vissza érdemben. A növekedést a főbb állatállományok bővülése és a javuló fajlagos hozamok alapozták meg. Az állattenyésztésben a teljes mezőgazdasági kibocsátás növeléséhez a dinamikusan bővülő sertés- és baromfiállomány járult hozzá leginkább, egyformán 0,7-0,7 százalékponttal, amit a szarvasmarha- és tejágazat stabil növekedése 0,4 százalékponttal követett. A termelési volumen – a juhok kivételével – minden fontosabb állatfajnál nőtt, azonban az év végére komoly gazdasági nehézségek jelentkeztek: míg a sertéságazatban az uniós túltermelés, addig a tejpiacon az árak volatilitása teremtett kritikus helyzetet.
A mezőgazdaság nettó vállalkozói jövedelme tavaly 34 százalékkal, 707 milliárd forintra emelkedett. A növekedéshez a termelési tényezők jövedelmének 16 százalékos bővülése mellett a támogatások is hozzájárultak: a termelési támogatások nettó összege 94 milliárd forinttal haladta meg az előző évit, és felülmúlta a 899 milliárd forintot.
A mezőgazdasági munkaerő termelékenysége 4,4 százalékkal romlott az elmúlt évben, amit legjobban a változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 6,0 százalékos csökkenése mutat.
Az egy hektárra jutó mezőgazdasági vállalkozói jövedelem országos átlaga 141 ezer forint volt, ami azonban régiónként nagy különbségeket mutatott, 49 ezer és 193 ezer forint között szóródott. A legmagasabb fajlagos jövedelmet az Észak- és a Dél-Alföldön mérték, hektáronként 193 ezer, illetve 187 ezer forintot. Ez a két régió adta együttesen az országos mezőgazdasági kibocsátás 48 százalékát. Észak-Magyarországon viszont az egy hektárra jutó jövedelem az 50 ezer forintot sem érte el.
