Gyengül a forint az MNB kamatdöntése után
A forint árfolyama érzékelhetően gyengült a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülését követően. Az euróval szemben 366 fölé gyengült a magyar fizetőeszköz, a dollárral szemben pedig 333 fölé emelkedett az árfolyam. A gyengülés hátterében egyrészt a dollár nemzetközi erősödése áll, másrészt az, hogy a jegybank már elkezdte előkészíteni a terepet egy esetleges kamatcsökkentésnek.
Az MNB Monetáris Tanácsa az előzetes várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés hátteréről és a kilátásokról délután sajtótájékoztatót tart Varga Mihály jegybankelnök. A kamatdöntő ülésen már voltak olyan tagok, akik a kamatvágás mellett tették le a voksukat, később pedig a közleményben is megerősítették, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén jöhet a kamatcsökkentés.
Erősödő dollár nyomja a feltörekvő devizákat
Az elmúlt napokban erősödött a dollár, miután az amerikai inflációs adat után a piacok szigorúbb kamatpályát kezdtek árazni, és az amerikai részvénypiaci esés is a zöldhasúnak kedvezett. A mai napon tovább folytatódott a dollár erősödése. Az euró a dollárral szemben másfél év után ismét 1,1 alá süllyedt, amit elsősorban a szigorúbbá váló amerikai jegybank és az euróövezet alacsony növekedése magyaráz.
A dollár erősödése a forintot is magával viszi: a magyar fizetőeszköz a dollárral szemben már 331 körül járt a nap folyamán, később 332 fölé, majd 333 fölé gyengült. Az euróval szemben a forint délelőtt még a 365-öt közelítette, a kamatdöntés után azonban 366 fölé gyengült.
Német befektetői bizalom: február óta nem látott csúcs
Február óta nem látott csúcsra ugrott a német befektetői bizalom novemberben, a mutató alakulása pedig még a legoptimistább elemzői várakozásokat is felülmúlta. Az európai gazdaság motorjának számító ország 2022 óta a legerősebb évét zárhatja idén, elsősorban a nagyszabású állami beruházásoknak, valamint a védelmi kiadásoknak köszönhetően.
Az Európai Bizottság előrejelzése a magyar gazdaságról
A hosszan tartó stagnálás után fokozatosan magára talál a magyar gazdaság, így a hazai össztermék 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, majd a növekedés üteme 2027-ben és 2028-ban megközelíti a 3 százalékot az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint. Bár az idei évben a lakossági fogyasztás jelenti a fő húzóerőt, a következő két esztendőben a beruházások és az export helyreállása is érdemben támogatja majd a konjunktúrát.
Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány idén a GDP 7,3 százalékára ugrik, amit jövőre egy jelentős, főként kiadáscsökkentésre épülő konszolidációval várhatóan a GDP 5,2 százalékára tud mérsékelni a kormány. Az ágazati különadók kivezetésével számoló európai bizottsági elemzés ugyanakkor úgy számol, hogy 2028-ban nem fog tudni csökkenni a magyar deficit, ami éles ellentétben áll a Tisza-kormány hosszú távú gazdasági programjával.
Az európai adósság veszélyes magasságban
A vártnál kedvezőbben alakul az Európai Unió gazdasági teljesítménye 2026-ban, a növekedést azonban erősen beárnyékolja az energiaválság miatt újraéledő infláció és a romló költségvetési egyensúly az Európai Bizottság legfrissebb makrogazdasági elemzése szerint. Bár az export és az ipari termelés magára talált, a közel-keleti konfliktus nyomán elszabaduló nyersanyagárak ismét kamatemelésre kényszerítették a jegybankokat, miközben a tagállamok eladósodottsága tovább nő.
Berlinben eldőlhet az EKB elnöki széke
Egy berlini politikai megállapodásnak köszönhetően nagy lépést tett az Európai Központi Bank elnöki széke felé a spanyol Pablo Hernández de Cos. A német koalíciós alku értelmében Berlin támogatja a spanyol szakember kinevezését, cserébe pedig a Princetoni Egyetem közgazdászát, Markus Brunnermeiert jelöli a frankfurti intézmény vezető közgazdászi posztjára.
Ukrajna finanszírozási kilátásai
Érdemi előrelépést ért el a Nemzetközi Valutaalap és Ukrajna a 8,1 milliárd dolláros, négyéves hitelprogram második és harmadik felülvizsgálatáról folytatott tárgyalásokon. A szervezet szerint azonban a háború várható elhúzódása miatt Ukrajnának 2027-ben és 2028-ban összesen 49–51 milliárd dollárnyi, még nem biztosított külső finanszírozásra lehet szüksége. Az IMF alapforgatókönyve szerint a háború 2027-ben is folytatódik, ezért 2026-ra 0,5, 2027-re pedig 1 százalékos GDP-visszaesést vár. Bár az ország a programfeltételek teljesítésében javított, a szakértői szintű megállapodás és a nemzetközi finanszírozási garanciák megszerzése után nyílhat meg mintegy 1,6 milliárd dollárnyi újabb forrás.
