Nem éri meg felújítani az orosz hadiflotta zászlóshajóját
Egy orosz kormányzati bizottság célszerűtlennek minősítette a Pjotr Velikij atommeghajtású rakétás csatacirkáló javítását és korszerűsítését. Az Északi Flotta zászlóshajójának hajóteste és gépészete olyannyira elhasználódott, hogy felújítása már nem lenne gazdaságos.
Bár a hadrendből való kivonásról szóló végleges parancsot még nem írták alá, a hadihajó 2022 vége óta tétlenül vesztegel Szeveromorszkban. A döntést Vlagyimir Malcev, a Flottatámogató Összoroszországi Mozgalom elnöke erősítette meg az orosz haditengerészet fennállásának 330. évfordulója alkalmából rendezett fórumon.
Az 1998-ban szolgálatba állított, 1144.2 Orlan (Kirov) osztályú csatacirkáló felújítása eredetileg testvérhajója, az Admiral Nahimov modernizációját követte volna a Szevmas hajógyárban. Az Admiral Nahimov átépítése azonban 12 évet vett igénybe, a tengeri próbák csak 2025 júliusában kezdődtek meg, a költségek pedig meghaladták a 200 milliárd rubelt, azaz mintegy 2,42 milliárd dollárt.
A korszerűsítési program bukását alapvetően az okozta, hogy a Szevmas nem tudta párhuzamosan elvégezni a két óriási hadihajó felújítását. Mivel az Admiral Nahimov munkálatai évekkel elhúzódtak, a Pjotr Velikij állapota a várakozások alatt tovább romlott, miközben közel három évtizedes szolgálata alatt egyetlen átfogó nagyjavításon sem esett át.
A 250 méter hosszú, teljes terheléssel 25 860 tonna vízkiszorítású cirkáló két KN–3 típusú atomreaktorának, elektromos hálózatának és hűtőköreinek cseréje a hajótest nagymértékű megbontását igényelné, ami a testvérhajóénál is nagyobb pénzügyi terhet jelentene.
Az elmaradt modernizáció során a cirkáló fő fegyverzetét, a húsz darab, még a hidegháború idején az amerikai repülőgép-hordozók ellen kifejlesztett P–700 Granyit hajóelleni rakéta indítóállását 3Sz14-es univerzális függőleges indítócellákra cserélték volna. Ez lehetővé tette volna a modernebb Kalibr, Onyiksz és Cirkon rakéták bevetését tengeri és szárazföldi célpontok ellen egyaránt.
A hajó emellett jelentős légvédelmi és tengeralattjáró-elhárító fegyverzettel rendelkezik, többek között Sz–300F és Sz–300FM nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekkel, Kinzsal és Kortik pontvédelmi rendszerekkel, valamint RPK–6M Vodopad rakétatorpedókkal. Ezek felújítása szintén több tucat elavult radar és elektronikai berendezés cseréjét követelte volna meg.
A Pjotr Velikij aktív évei alatt a világ számos pontján megfordult az Északi-sarkvidéktől a Földközi-tengeren át az Indiai-óceánig. 2000 augusztusában a szonárjai segítségével találták meg az elsüllyedt Kurszk (K–141) atom-tengeralattjáró roncsát, 2008-ban Venezuelával közös hadgyakorlaton vett részt, 2016 és 2017 fordulóján pedig a szíriai orosz hadműveletek idején kísérte az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozót, amely szintén annyira leromlott állapotba került, hogy gyakorlatilag használhatatlan.
A szovjet és orosz flotta kötelékébe 1980 és 1998 között összesen négy Kirov osztályú csatacirkáló lépett szolgálatba, ám az Admiral Usakovot és az Admiral Lazarevet már korábban kivonták a hadrendből, és bontásra ítélték őket. A Pjotr Velikij leírásával az 1988-ban átadott, majd évtizedekig tartalékban álló Admiral Nahimov marad az osztály egyetlen olyan egysége, amely ténylegesen bevethető lesz.
Mivel azonban a reaktorok kiszolgálása, a karbantartások és a személyzet kiképzése miatt egyetlen hadihajó nem képes folyamatos jelenlétet biztosítani, az Admiral Nahimov időszakos kiesései alatt az Északi Flotta atommeghajtású felszíni hadihajó nélkül marad.
