Csicseriborsó: import helyett hazai termesztés?
A mediterrán étrend egyik alapanyaga, a csicseriborsó iránt egyre nagyobb a kereslet Magyarországon, a hazai ellátás azonban jelenleg jelentős részben importra támaszkodik. A szárazabb körülményeket jól viselő növény termesztésével már az Alföldön is kísérleteznek, a hazai feldolgozóipar pedig nyitott lenne a megfelelő minőségű magyar termésre.
A külkereskedelmi adatok szerint 2025-ben 1666 tonna szárított csicseriborsó érkezett az országba, az előző évi 1536 tonnával szemben. A kivitel eközben egy év alatt 143 tonnáról 76 tonnára csökkent, így a behozatal több mint hússzorosa volt a kivitelnek. A legnagyobb beszállító Franciaország volt 849 tonnával, Romániából 375, Törökországból 151 tonna érkezett.
A hazai termesztés egyelőre más nagyságrendet képvisel. A vetőmag-előállítási adatok szerint 2024-ben a minősített területekről 10,16 tonna csicseriborsót takarítottak be. A tendenciát jelzi, hogy a szemlélt vetőmagterület 2024 és 2025 között 16,65 hektárról 36,05 hektárra, több mint duplájára nőtt, a rendszerben szereplő fajták száma pedig kettőről négyre emelkedett.
Idén nyáron Sándorfalva határában közel öt hektáron négy fajtát – köztük két, élelmiszeripari felhasználásra is alkalmas, úgynevezett kabuli típust – és öt termesztéstechnológiai változatot hasonlítottak össze üzemi kísérletekben. Az egyik vizsgált típusnál kedvezőtlen körülmények között is 1,5–2 tonna körüli hektáronkénti termésszintről számoltak be. Ezzel a hozammal számolva a teljes jelenlegi magyar importnak megfelelő mennyiséget mintegy 800–1000 hektáron lehetne megtermelni, ami az elterjedtebb hazai hüvelyes növényekhez képest is kis terület: 2025-ben zöldborsót mintegy 16 ezer hektáron, szójababot pedig 2024-ben nagyjából 112 ezer hektáron takarítottak be.
A feldolgozóipar számára elsősorban a világosabb, nagyobb szemű kabuli csicseriborsó hasznos, és a kereslet európai szinten is erős: az EU szárítottcsicseriborsó-importja 2022 és 2024 között 114,6 ezer tonnáról 166,4 ezer tonnára, csaknem másfélszeresére nőtt. Az európai hummuszpiac értékét 2024-ben 892 millió dollárra tették, 2030-ra pedig 1,646 milliárd dollárt prognosztizálnak, ami évi több mint 10 százalékos átlagos növekedést jelentene.
A hazai hummuszpiac egyik legnagyobb gyártója tököli üzemében évente 700–800 tonna száraz csicseriborsót dolgoz fel, amelyet jelenleg különböző EU-n belüli és EU-n kívüli országokból szerez be, de a vállalat nyitott lenne a hazai termelők felé. Az igényelt minőséghez egységes szemméretű, jól főzhető kabuli fajtára, valamint szennyeződésmentes, tiszta alapanyagra van szükség, a magas szintű minőségbiztosítással – beleértve az akkreditált laborvizsgálatokat is –, valamint megfelelő mennyiségben és versenyképes áron kínált magyar terméssel pedig reális esély nyílhat arra, hogy az import egy részét idővel hazai forrás váltsa ki.
