Új szupernövény tarolhat a magyar mezőgazdaságban?

by Pal
0 comments
Új szupernövény tarolhat a magyar mezőgazdaságban?

Csicseriborsó: import helyett hazai termesztés?

A mediterrán étrend egyik alapanyaga, a csicseriborsó iránt egyre nagyobb a kereslet Magyarországon, a hazai ellátás azonban jelenleg jelentős részben importra támaszkodik. A szárazabb körülményeket jól viselő növény termesztésével már az Alföldön is kísérleteznek, a hazai feldolgozóipar pedig nyitott lenne a megfelelő minőségű magyar termésre.

A külkereskedelmi adatok szerint 2025-ben 1666 tonna szárított csicseriborsó érkezett az országba, az előző évi 1536 tonnával szemben. A kivitel eközben egy év alatt 143 tonnáról 76 tonnára csökkent, így a behozatal több mint hússzorosa volt a kivitelnek. A legnagyobb beszállító Franciaország volt 849 tonnával, Romániából 375, Törökországból 151 tonna érkezett.

A hazai termesztés egyelőre más nagyságrendet képvisel. A vetőmag-előállítási adatok szerint 2024-ben a minősített területekről 10,16 tonna csicseriborsót takarítottak be. A tendenciát jelzi, hogy a szemlélt vetőmagterület 2024 és 2025 között 16,65 hektárról 36,05 hektárra, több mint duplájára nőtt, a rendszerben szereplő fajták száma pedig kettőről négyre emelkedett.

Idén nyáron Sándorfalva határában közel öt hektáron négy fajtát – köztük két, élelmiszeripari felhasználásra is alkalmas, úgynevezett kabuli típust – és öt termesztéstechnológiai változatot hasonlítottak össze üzemi kísérletekben. Az egyik vizsgált típusnál kedvezőtlen körülmények között is 1,5–2 tonna körüli hektáronkénti termésszintről számoltak be. Ezzel a hozammal számolva a teljes jelenlegi magyar importnak megfelelő mennyiséget mintegy 800–1000 hektáron lehetne megtermelni, ami az elterjedtebb hazai hüvelyes növényekhez képest is kis terület: 2025-ben zöldborsót mintegy 16 ezer hektáron, szójababot pedig 2024-ben nagyjából 112 ezer hektáron takarítottak be.

A feldolgozóipar számára elsősorban a világosabb, nagyobb szemű kabuli csicseriborsó hasznos, és a kereslet európai szinten is erős: az EU szárítottcsicseriborsó-importja 2022 és 2024 között 114,6 ezer tonnáról 166,4 ezer tonnára, csaknem másfélszeresére nőtt. Az európai hummuszpiac értékét 2024-ben 892 millió dollárra tették, 2030-ra pedig 1,646 milliárd dollárt prognosztizálnak, ami évi több mint 10 százalékos átlagos növekedést jelentene.

A hazai hummuszpiac egyik legnagyobb gyártója tököli üzemében évente 700–800 tonna száraz csicseriborsót dolgoz fel, amelyet jelenleg különböző EU-n belüli és EU-n kívüli országokból szerez be, de a vállalat nyitott lenne a hazai termelők felé. Az igényelt minőséghez egységes szemméretű, jól főzhető kabuli fajtára, valamint szennyeződésmentes, tiszta alapanyagra van szükség, a magas szintű minőségbiztosítással – beleértve az akkreditált laborvizsgálatokat is –, valamint megfelelő mennyiségben és versenyképes áron kínált magyar terméssel pedig reális esély nyílhat arra, hogy az import egy részét idővel hazai forrás váltsa ki.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora