Horvátországban a megye is kifizetheti a vadkárt, ha a vadászok nem fizetnek
A horvát parlament 2026 októberének végén elfogadta a vadászati törvény módosítását, amely érdemben átalakítja a mezőgazdasági vadkárok rendezésének folyamatát. A legfontosabb újítás, hogy a kárfelmérést egy több ágazatot képviselő megyei bizottság segíti, az elmaradt kártérítéseket pedig egy új finanszírozási háttérre támaszkodva maga a megye is megelőlegezheti.
A horvát rendszer kiszámítható, hétnapos határidőkre épül. A gazdálkodónak nem a kár keletkezésétől, hanem annak észlelésétől számított egy héten belül kell írásban jeleznie a problémát a vadászatra jogosultnak, akinek ugyanennyi ideje van a válaszadásra. Amennyiben nem születik egyezség, a károsult a megyei hatósághoz fordulhat, ilyen esetben pedig egy megyei vadkárfelmérő bizottság veszi át az ügyet, amely a kérelem beérkezését követő hét napon belül helyszíni szemlét tart.
A testület előnye, hogy a hatóság képviselői mellett a mezőgazdasági és a vadgazdálkodási szakma delegáltjai is részt vehetnek a munkájában, így a kárfelmérés nem egyetlen szakértő véleményén múlik. A bizottság a szemlét követő 15 napon belül írásos szakvéleményt készít, amelynek alapján a felek végrehajtható okiratba foglalt egyezséget köthetnek. Ha a megállapodás elmarad, továbbra is nyitva áll a bírósági út.
A törvény legjelentősebb újítása a behajthatatlan követelésekre megoldást kínáló kifizetési garancia. Ha a vadászatra jogosult az egyezség vagy a jogerős bírósági ítélet ellenére harminc napon belül nem fizet, a károsult a megyétől kérheti az összeg megtérítését. Ennek fedezetét a vadászati jog haszonbérletéért fizetett állami díjak biztosítják: a bevételek elosztását úgy módosították, hogy a megyék az eddigi 20 százalék helyett immár az összeg 60 százalékával gazdálkodhatnak. A kifizetést követően a követelés a megyére száll át, amely behajtja a tartozást a vadászatra jogosulton, a fizetési kötelezettség elmulasztása pedig végső soron a vadászati haszonbérleti szerződés felmondását is maga után vonhatja.
A jogalkotók újraértelmezték a kármegelőzés és a felelősség szabályait is. Ha a gazdálkodó elmulaszt bizonyos védekezési intézkedéseket, az már nem jár automatikusan a kártérítéshez való jog elvesztésével: a kárrendezés során az eset összes körülményét és a károsult közrehatásának arányát is vizsgálják, a kártérítés mértékét pedig ezek alapján állapítják meg. Továbbra is alapkövetelmény marad a kárbejelentés, a kármegelőzési lépések és az egyeztetések pontos, igazolható dokumentálása.
A jogszabály a közúti vadbalesetek felelősségi kérdéseit is tisztázta. A járművezető felel a kárért, ha a közlekedési szabályokat megszegve, a figyelmeztető jelzéseket figyelmen kívül hagyva vezetett, a vadászatra jogosult felelőssége pedig akkor állapítható meg, ha a baleset társas vadászat következtében történt. Amennyiben egyik fél felróható magatartása sem bizonyítható, mindenki maga viseli a saját kárát.
