Kiderült, hol dől el a bankok és fintechek ádáz csatája a következő években

by Pal
0 comments
Kiderült, hol dől el a bankok és fintechek ádáz csatája a következő években

A bankok és a fintech-cégek küzdelmének következő szakasza a háttérrendszerekben dől el

A neobankok és a hagyományos bankok versenye ma már nem kifejezetten egymás kiszorításáról szól: az ügyfelek sokszor párhuzamosan használják a különböző szolgáltatókat, miközben a bankoknak a gyorsabb termékfejlesztés, a core rendszerek megújítása, a termékpaletta egyszerűsítése és az AI beépítése jelenti a következő nagy kihívást – hangzott el a Portfolio Banking Technology konferencia záró panelbeszélgetésén.

A fintechverseny mára sokkal inkább ökoszisztéma-kérdéssé vált, mint egyszerű bank-neobank párharccá. Fischer Bálint, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatója szerint a fintechszektor szereplőinek jelentős része a bankokkal együttműködve dolgozik: sok fintech B2B modellben éppen az inkumbens bankokat szolgálja ki technológiai megoldásokkal.

Fischer szerint a neobankok egyik nagy sikere a pozicionálásban és a marketingben volt. Úgy fogalmazott: az a kép, hogy ezek a szolgáltatások általában olcsóbbak vagy ingyenesek, sokszor inkább ügyesen felépített mítosz. Ha valaki elsődleges pénzügyi szolgáltatóként próbálná használni a neobankokat, könnyen lehet, hogy végül többet fizetne, mint ha lenne egy jól megválasztott elsődleges bankja, és mellette tudatosan használná a fintechszolgáltatásokat.

Bek-Balla László, az Erste Bank napi bankolásért, digitális ügyfélkapcsolatokért és tanácsadásért felelős vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományos bankok és a globális neoszolgáltatók részben azonos, részben teljesen eltérő pályán mozognak. A nagybankok sokkal szélesebb és lokalizáltabb szolgáltatási kört nyújtanak: például magyar szabályozás szerinti nyugdíjpénztári termékeket, államilag támogatott lakáshiteleket vagy más lokális konstrukciókat a globális szereplők jellemzően nem kínálnak.

A régiós különbségekről Mura József, az OTP Banka Montenegro vezérigazgató-helyettese és CIO-ja beszélt. Mint mondta, Montenegró digitalizációban több évvel Magyarország mögött jár, ugyanakkor ez lehetőséget is ad arra, hogy a piac tanuljon a magyar és más régiós tapasztalatokból. A Revolut és más digitális szereplők várható belépése előtt az inkumbens bankoknak van idejük felkészülni, de ehhez olyan szolgáltatási szintet kell nyújtaniuk, amely versenyképes a neobankok kényelmi és felhasználói élményével.

A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy a verseny következő szakasza nem kifejezetten a mobilappok felületén dől el. Fischer Bálint szerint az elmúlt tíz év arról szólt, hogyan újítsák meg a bankok azt, amit az ügyfél lát: a mobilbankot, a digitális csatornákat, az onboardingot. A következő tíz év viszont arról szólhat, hogyan újul meg a jéghegy víz alatti része: a core rendszer, az operáció, a háttérfolyamatok és az integrációs képesség.

Bek-Balla is egyetértett: a következő években mind a rendszerekben, mind a termékpalettán rendet kell tenni. Szerinte a bankrendszer egyik ősbűne, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteg párhuzamos termék, altermék és folyamat épült egymásra, ami sokszor már nem áll összhangban a valódi ügyféligényekkel. Ennek egyszerűsítése rövid távon fájdalmas, de hosszú távon komoly versenyelőnyt hozhat.

Mura József szerint különösen fontos kérdés, hogy a digitális portfólióban megjelenjen a hitelezés is. Számlanyitást vagy egyszerű fizetési szolgáltatást ma már sok digitális szereplő tud kínálni, de a komplex termékek – például a személyi kölcsön, a lakáshitel vagy akár a panaszkezelés – mutatják majd meg igazán, ki tud tartósan versenyképes maradni.

A panelben külön szó esett a vállalati ügyfelekről és a vagyonkezelésről is. A vállalati szegmensben Mura szerint továbbra is döntő szerepe van a kapcsolatnak és a tanácsadónak, különösen a nagyobb és komplexebb igényű cégeknél. Bek-Balla ugyanakkor jelezte: a mikrovállalkozói és kisvállalati pénzforgalomban már látható, hogy egyes digitális szereplők érdemi részt tudnak kihasítani a piacból.

Fischer a befektetési és vagyonkezelési területen kettős nyomásról beszélt: alulról az olcsó brókercégek és neobrókerek, felülről pedig a privátbanki szolgáltatók online vagyonkezelési megoldásai érkeznek. A mass affluent ügyfélkörért egyre intenzívebb verseny várható, miközben a fiatalabb ügyfelek már gyakran előbb kérdeznek meg egy AI-eszközt befektetési döntéseikről, mint egy tanácsadót.

A fiatal generációk kapcsán Bek-Balla László arról beszélt, hogy a hagyományos bankok bizalmi előnye náluk már nem lesz magától értetődő. Ezért az Erste tudatosan törekszik arra, hogy a szülők minél korábban nyissanak számlát gyermekeiknek, lehetőleg megtakarítási vagy befektetési termékkel együtt, és dedikált gyerekapplikációval építsék a kapcsolatot. Úgy fogalmazott: tíz év múlva százszor nehezebb lesz egy 18 éves ügyfelet akvirálni, mint ma. Mura szerint a fiatal ügyfelek sokkal mozgékonyabbak lesznek, könnyebben kipróbálnak és elhagynak szolgáltatásokat, ezért jó digitális élménnyel könnyebb lehet őket megszerezni, megtartani viszont nehezebb lesz.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora