Külföldi munkavállalás: óriási különbségek az álláskeresési időkben
Egy 42 országot vizsgáló nemzetközi összehasonlítás szerint jelentősen eltér, mennyi idő alatt találnak új állást a munkanélküliek az egyes országokban. A vizsgálat a folyamatos munkavégzés nélkül eltöltött időtartamot mérte, nem a teljes álláskeresési folyamat hosszát. A 42 ország adatainak mediánja nagyjából 4,7 hónap.
A legrosszabb helyzetben Dél-Afrika, Szlovákia, Görögország és Olaszország
Ezekben az országokban az álláskeresők átlagosan több mint 12 hónap alatt találtak munkát. Őket követi Bulgária 9,3 hónappal, majd Horvátország 8 hónappal. Litvániában 7,9, Romániában 7,8, Portugáliában 7,6 hónap ez az időtartam. Lettországban 6,9, Svájcban 6,7, Csehországban 6,5, Luxemburgban pedig 6 hónap.
Magyarország a hosszabb álláskeresési idejű országok között
Hazánkban az álláskeresők mediánosan 5,9 hónapot töltenek munkakereséssel, ami a vizsgált országok között a hosszabb értékek közé tartozik.
Mexikóban és Észak-Amerikában sokkal gyorsabb az elhelyezkedés
A lista másik végén Mexikó áll, ahol mindössze 1,2 hónap az átlagos álláskeresési idő. Az Egyesült Államokban 2,2, Kanadában pedig 2,4 hónap ez az érték. Az adatok alapján Dél-Afrikában, Szlovákiában, Görögországban és Olaszországban tízszer több időbe telik munkát találni, mint Mexikóban.
Mi állhat a hosszú keresési idő hátterében?
A különbségeket több tényező magyarázhatja: a strukturális munkanélküliség, a munkavállalók képzettsége és a munkaerőpiaci kereslet közötti eltérés, a vállalatok kiválasztási gyakorlata, valamint a munkaerőpiaci mobilitás különbségei. Az országos munkanélküliségi ráta önmagában nem feltétlenül mutatja meg, milyen nehéz helyzetben vannak azok, akik már elveszítették a munkájukat: előfordulhat, hogy egy országban viszonylag alacsony a munkanélküliség, a munkanélküliek mégis nehezen találnak új lehetőséget, a pályakezdő fiatalok pedig további akadályokkal szembesülhetnek.
Az elhúzódó álláskeresés mentális terhe
A hosszú munkakeresés nemcsak anyagi, hanem mentális terhet is jelenthet. Az ismétlődő elutasítások, a válasz nélkül maradó jelentkezések és a pénzügyi bizonytalanság szorongást, depressziót és az önbizalom csökkenését is okozhatják. A hosszan tartó munkanélküliség az emberek kontrollérzetét és önbecsülését is alááshatja, különösen akkor, ha az automatizált kiválasztási folyamatok során még visszajelzést sem kapnak a jelentkezők.
Növekvő munkanélküliség Magyarországon
A legfrissebb hazai adatok szerint szeptemberben a munkanélküliek száma 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6 százalék volt. A július és szeptember közötti időszakban a férfiaknál 116 ezer, a nőknél 114 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a ráta a férfiaknál 4,5, a nőknél 4,9 százalékos volt. A munkanélküliek több mint 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 2,5 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől, míg a több mint egy éve munkát keresők aránya 3,3 százalékponttal, 32,5 százalékra növekedett. A nyilvántartott álláskeresők létszáma is nőtt: szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 1,1 százalékkal, 223 ezer főre emelkedett.
