Az NVVH szerint bizonyítékként értékelhető a keresőkutya jelzése a Seszták-ügyben
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szerdai közleményében megalapozatlannak nevezte Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter védőjének érvelését, amely szerint a keresőkutya jelzése önmagában nem bizonyíték arra, hogy a politikus páncélszekrényeiben korábban 9 milliárd forint készpénzt tartottak.
A nyomozók álláspontja szerint Seszták a kihallgatása előtt rejthette el a széfekben tartott összeget. Ügyvédje, Papp Gábor egy szakvéleményre hivatkozva kedden azt állította, hogy a kutya jelzése önmagában nem bizonyíték, a széfekben pedig nem találtak pénzt; Seszták szerint azokban kizárólag iratokat tárolt. A védő azt is kifogásolta, hogy az október 21-én elkészült szakvéleményt nem adták át a letartóztatás meghosszabbításáról október 28-án döntő bírónak, pedig szerinte az befolyásolhatta volna a döntést.
Az NVVH szerint a vonatkozó kormányrendelet a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazását és annak eredményét a bizonyítási cselekmények közé sorolja, a büntetőeljárási törvény pedig ezek szabad alkalmazását engedi, így a kutya jelzése bizonyítékként értékelhető. A hivatal álláspontja szerint a szakértő túllépte a hatáskörét, amikor szakkérdés helyett jogkérdésben foglalt állást arról, hogy a jelzés nem bizonyíték. A bíróság az NVVH szerint pusztán azt rögzítette, hogy a keresőkutya a páncélszekrény ajtójának zárszerkezeténél jelzett, és ezt a szakvélemény is alátámasztotta. A hivatal ezért megalapozatlannak tartja, hogy az irat ismeretében más döntés született volna.
A hivatal hangsúlyozta: a letartóztatás meghosszabbítását nem a kutya jelzése indokolta, hanem egyebek mellett a bizonyítás veszélyeztetésének vagy meghiúsításának továbbra is fennálló kockázata, különösen a feltételezett bűnös eredetű pénz eredménytelen felkutatása miatt. A korrupciós pénz meglétét állításuk szerint más eljárási adatok is alátámasztják, ezekről azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöltek részleteket.
Seszták letartóztatását szeptember 30-án rendelték el, majd október 28-án január 30-ig meghosszabbították. A bíróság a szökés és elrejtőzés veszélyét a feltételezett cselekmények kiemelkedő súlyával, a várható büntetéssel, valamint a politikus kapcsolatrendszerével és az eljárás alóli kivonulást lehetővé tevő vagyonával indokolta. A bizonyítás befolyásolásának már a tényét is megállapította, arra hivatkozva, hogy a kutatáskor üresen talált széfekben a rendelkezésre álló adatok szerint korábban 9 milliárd forintot tarthattak, a gyanú szerint ennek elrejtéséről a gyanúsított gondoskodhatott.
Az NVVH korábban azt is közölte, hogy az októberi, kisvárdai házkutatáskor talált páncélszekrényeket jellemzően pénzügyi szolgáltatók és zálogházak használják. A nyomozás gyanúja szerint Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója, Szivek Norbert 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
A mostani vita arról szól, milyen bizonyító erő tulajdonítható az üres széfeknél adott kutyajelzésnek, és befolyásolhatta volna-e a szakvélemény a letartóztatás fenntartását.
