Különadó, lakásbiztosítási kampány és új stratégiai célok a biztosítói szektorban
Megkezdődött a párbeszéd az új kormánnyal, a biztosítók különadója azonban továbbra is fennmarad, mivel az extraprofitadót 2027-re lényegében változatlan formában hosszabbították meg, a kisebb biztosítók kedvezményének eltörlésével. A Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke, Holló Bence szerint az adóemelés rövid távon nem jelenik meg a díjakban, a kiszámíthatatlan adókörnyezet viszont rontja a szektor versenyképességét.
Úgy látja, a lakásbiztosítási kampány elérte célját, a folytatása azonban már káros lehet, mert a túlzott árverseny fedezethiányhoz vezethet. A szövetség a nyugdíjbiztosítási adókedvezmény értékkövetését, az élet- és egészségbiztosítások erősítését, valamint az EU által elvárt szanálási alap minél kisebb tőkelekötéssel járó hazai kialakítását szorgalmazza.
Javuló párbeszéd, de az adóterhek maradnak
A szakmai párbeszédről szólva Holló Bence elmondta: kiépültek a kommunikációs csatornák, jó párbeszéd alakult ki, és meghallgatják a javaslataikat. Az új kormányzat hosszú gazdasági és politikai feladatlistával indult, ezért nem várt néhány hónapon belül forradalmi változásokat a biztosítási szektorban. A szövetség több minisztériummal is felvette a kapcsolatot.
Az extraprofitadó kivezetése évek óta követelésük, a tehernövekedés részben az adóalap bővüléséből, részben a kisbiztosítók adóterheinek emelkedéséből fakad. A kiszámíthatóság hiánya hosszú távú tervezésüket nehezíti, a rendszer pedig versenyképességi hátrányt okoz, főleg a vállalati vagyonbiztosításoknál.
A lakásbiztosítási kampány és a fedezethiány kockázata
A kampány edukációs szempontból elérte célját: az ügyfelek megtanultak tarifálni, váltani, versenyeztetni a biztosítókat, az ár-érték arány is javult. Ugyanakkor a tranzakciók nagy része márciusra sűrűsödik, ami túlterheli az értékesítési csatornákat, és a döntést puszta árversennyé egyszerűsíti. Ennek következménye a magasabb marketingköltés, a költségszint emelkedése és az árfókusz erősödése.
A fő kockázat, hogy a túlzott árfókusz a fedezetek kikönnyítéséhez vezethet: a termék látszólag ugyanaz marad, de a beltartalom gyengül. Ez veszélyes, mert az ügyfelek sokszor csak kár esetén szembesülnek azzal, hogy a választott biztosítás nem nyújt megfelelő fedezetet. Az önrész terjedése is példa erre: egy magas, akár 10 százalékos önrész nagyobb kár esetén sok lakástulajdonos számára megfizethetetlen lehet.
Stratégiai célok és az AI szerepe
A szövetség egyik célja a nyugdíjbiztosítási adókedvezmény valorizálása, mivel ez régóta változatlan, miközben több magas inflációjú év telt el. Fontos cél az élet- és családi biztosítások szerepének erősítése: nem direkt állami támogatást kérnek, hanem azt, hogy a szociálpolitikai programok kommunikációjában megjelenjen az életbiztosítás fontossága. A magyar életbiztosítási piac erősen alulpenetrált.
Stratégiai cél a digitalizáció, valamint az adat- és AI-alapú megoldások támogatása is. A biztosítók két fő területre fókuszálnak: a folyamatautomatizálásra, ahol jól definiálható a várható nyereség, és az üzlet átalakulására, ahol nagyobb változások is jöhetnek. Tömeges létszámleépítésről a szövetségben nem hallottak.
Szabályozási témák és a jövőkép
Az egyik legforróbb téma az EU által előírt szanálási alap felállítása, amelyet a szektor túlbiztosításának tartanak. Céljuk, hogy az alap a szövetség gondozásában, minél kisebb tőkelekötéssel működjön, mivel egy ilyen esemény valószínűségét nagyon alacsonynak tartják. Emellett a kiberbiztonság és a DORA is kiemelt téma, valamint az MNB Etikus 2.0 szabálycsomagjának tapasztalatait is áttekintik.
Az év első felében a piac díjbevételei az MNB adatai szerint 3,5 százalékkal, a szövetség számai szerint 2,6 százalékkal nőttek. Az életágban magas volt a tavalyi bázis, a nem-élet ágban szegmensenként eltérő a kép. A szektor egyik fő problémája változatlan: az életbiztosítások nem tudtak 5 százaléknál nagyobb részt kihasítani a teljes megtakarítási piacból.
Holló Bence hosszú távú célja, hogy a szektor betöltse alapvető küldetését: megfelelő védőhálót és biztonságot nyújtson a lakosságnak és a gazdaságnak. Kiemelt cél az életbiztosítások erősítése, a digitálisabb, jobb ügyfélélmény, valamint az egészségbiztosításban betöltött szerep növelése. Öt-tíz év múlva egy kiszámítható szabályozói és adókörnyezetben működő, fejlettebb élet- és egészségbiztosítási piaccal rendelkező, ügyfélbarátabb ágazatot szeretne látni.
