Sok magyarnak gondot okozna egy váratlan kiadás
A magyar háztartások közel harmada nem volt olyan anyagi helyzetben 2025-ben, hogy sikeresen meg tudjon birkózni egy váratlan pénzügyi kiadással. Ez nem kifejezetten segíti a biztonságérzetet, bár az talán javíthatott rajta, hogy a 100 ezer lakosra jutó szándékos emberöléseket tekintve Magyarország a hetedik legalacsonyabb aránnyal rendelkezett egy évvel korábban.
Az Eurostat 2025-ös adatai szerint az EU lakosságának 29,2 százaléka nem rendelkezett elegendő pénzügyi mozgástérrel egy váratlan kiadás fedezéséhez, ami enyhe javulás a 2024-es 30,0 százalékhoz képest. Magyarországon ez az arány 30,5 százalék volt, vagyis az ország kissé az uniós átlag felett állt. Egy évvel korábban még csak 28,6 százalékon állt ez a mutató, így a tavalyi adat egy 2018 óta tartó folyamatos csökkenésnek vetett véget.
Tagállami bontásban Görögországban volt a legmagasabb az arány: a lakosság 50,5 százaléka nem tudna megbirkózni egy ilyen helyzettel. Lettország következett a sorban 43,7 százalékkal, majd Bulgária 42,4 százalékkal. A legalacsonyabb értéket Hollandiában mérték 15,3 százalékkal, míg Málta és Csehország egyaránt 18,7 százalékos aránnyal szerepelt a kedvezőbb helyzetű országok között. Magyarország 30,5 százalékos értéke 1,3 százalékponttal haladta meg a 29,2 százalékos uniós átlagot, és a tagállamok között a 12. legmagasabb aránynak felelt meg.
Emberölési ráta: Magyarország a kedvezőbb helyzetű uniós országok között
A váratlan események kezelésének képessége hozzájárulhat a biztonságérzethez, és ezen keresztül az életminőséghez. A gazdasági biztonság mellett fontos szempont a fizikai biztonság is, amelynek egyik kiemelt, de nem kizárólagos indikátora a rendőrség által regisztrált szándékos emberölések rátája.
2024-ben Litvániában volt a legmagasabb ez a mutató az EU-ban: 100 ezer lakosra 2,63 rendőrség által regisztrált szándékos emberölés jutott. Lettország volt a következő 2,40-es, majd Észtország 1,82-es értékkel. A legalacsonyabb rátát Luxemburgban (0,30), Olaszországban (0,57) és Csehországban (0,63) mérték.
Magyarországon a szándékos emberölések rátája a 2014-es 1,31-ről 2024-re 0,69-re csökkent 100 ezer lakosra vetítve. Ez a hetedik legalacsonyabb érték volt az EU-ban. Fontos ugyanakkor, hogy ez az adat nem általános közbiztonsági rangsor, hanem egy konkrét indikátor: a rendőrség által regisztrált szándékos emberölések 100 ezer lakosra vetített rátája. Ennek alapján Magyarország kedvező helyzetben van, de a fizikai biztonság egészéről önmagában ez a mutató nem ad teljes képet.
