Hszi Csin-ping: az újraegyesítés meg fog valósulni
A kínai elnök csütörtökön Pekingben, Szun Jat-szen születésének 160. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen beszélt Tajvan jövőjéről. Hszi Csin-ping szerint Tajvan újraegyesítése az anyaországgal a Kínai Kommunista Párt megkerülhetetlen történelmi küldetése.
„A történelem sodrását nem lehet megállítani. Az anyaország teljes újraegyesítésének meg kell valósulnia, és biztosan meg is fog valósulni” – fogalmazott a kínai vezető. Hszi ismét hangsúlyozta, hogy Peking a békés újraegyesítést és az „egy ország, két rendszer” elvét támogatja, és hajlandó tárgyalni Tajvannal, amennyiben a párbeszéd az egy Kína-elv elfogadásán alapul. Ez a pekingi álláspont szerint azt jelenti, hogy a Tajvani-szoros két partját egyetlen országnak tekintik.
Tajpej elutasította a pekingi álláspontot
A tajvani kormány elutasította Hszi kijelentéseit. A Tajvan és Kína közötti kapcsolatokat kezelő szárazföldi ügyek tanácsa szerint az „egy ország, két rendszer” modell valójában azt jelentené, hogy a tajvani társadalomnak alá kellene rendelnie magát a Kínai Kommunista Párt irányításának. A tanács szóvivője, Liang Ven-csie szerint a kínai elnök mostani kijelentései lényegében nem különböznek attól, amit Peking az elmúlt években rendszeresen hangoztatott.
A konfliktus alapja, hogy Kína saját területének tekinti a demokratikusan irányított Tajvant, miközben a sziget saját kormánnyal, hadsereggel és demokratikus intézményrendszerrel rendelkezik. Tajvan elnöke, Lai Csing-te korábban többször is kijelentette, hogy a sziget jövőjéről kizárólag a tajvani emberek dönthetnek.
Katonai járőrözés a sziget körül
A politikai üzenetek mellett a katonai aktivitás is jelzi, mennyire feszült a helyzet a térségben. Tajvan védelmi minisztériuma csütörtökön arról számolt be, hogy 29 kínai katonai repülőgépet, köztük J–16-os vadászgépeket és drónokat észleltek a sziget körül. A légi egységek kínai hadihajókkal együtt úgynevezett közös harckészültségi járőrözést hajtottak végre. Peking rendszeresen demonstrálja katonai jelenlétét Tajvan környezetében, és az elmúlt hónapokban a sziget keleti partvidékén is fokozta aktivitását.
Hszi ezúttal nem beszélt katonai beavatkozásról, Kína azonban korábban sem mondott le hivatalosan az erő alkalmazásának lehetőségéről, és fenntartja annak jogát, hogy akár katonai eszközökkel is megakadályozza Tajvan függetlenné válását.
A G7 figyelmeztetése és a nemzetközi reakciók
Hszi beszédével párhuzamosan a világ vezető ipari demokráciáit tömörítő G7 külügyminiszterei is figyelmeztetést intéztek Kínához. A Párizsban tartott találkozó után kiadott közös nyilatkozatukban azt írták, hogy a Tajvan keleti partjainál fokozódó kínai tevékenység veszélyezteti a regionális stabilitást, a hajózás szabadságát és a nemzetközi tengeri szállítás biztonságát. A nyilatkozatban a külügyminiszterek elutasították azokat az egyoldalú lépéseket, amelyek erővel, kényszerítéssel vagy fenyegetéssel változtatnák meg a térség jelenlegi helyzetét.
Tajvan üdvözölte a G7 állásfoglalását, és közölte, hogy tovább erősíti önvédelmi képességeit, valamint szorosabban együttműködik nemzetközi partnereivel. Peking viszont élesen bírálta a nyilatkozatot. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning szerint a G7 beavatkozik Kína belügyeibe, és a hidegháborús gondolkodásmódot képviseli.
Találkozó előtt az APEC-csúcs
A kínai elnök beszéde érzékeny időszakban hangzott el. Egy hét múlva rendezik meg Sencsenben az ázsiai és csendes-óceáni gazdasági együttműködés, az APEC csúcstalálkozóját, ahol Hszi Csin-ping várhatóan ismét találkozik Donald Trump amerikai elnökkel. A két vezető egyeztetése azért is fontos, mert Washington továbbra is Tajvan egyik legjelentősebb nemzetközi támogatója, miközben az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi, technológiai és biztonságpolitikai kérdésekben is komoly feszültségek vannak.
A kínai elnök nyilatkozata emellett valamivel több mint két héttel a tajvani helyhatósági választások előtt érkezett. A sziget politikai vezetése számára a Pekinghez fűződő viszony és a biztonság kérdése továbbra is az egyik legfontosabb politikai téma. Peking továbbra is az újraegyesítést tekinti céljának, Tajpej viszont nem fogadja el a kínai fennhatóságot, a két fél közötti ellentét feloldására egyelőre nem látszik politikai megállapodás.
