Két óráig tartott Szijjártó meghallgatása, ahol felmerült Orbán Viktor neve is
Több mint két órán át hallgatta meg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága hétfőn, zárt ülésen Szijjártó Pétert a kínai BYD-nél vállalt munkájáról. A volt külgazdasági és külügyminiszter szerint „súlyos félreértésekre került sor”, a Tisza képviselői megrendítőnek nevezték a hallottakat, a fideszes bizottsági tagok szerint viszont semmi nem utal nemzetbiztonsági kockázatra.
Szijjártó az ülés előtt azt mondta, készséggel jött el, mert huszonnégy évig volt országgyűlési képviselő, és tiszteli a parlament intézményét, noha jogilag nem lett volna kötelező megjelennie. Mérlegként azt hozta fel, hogy hivatali ideje alatt 2305 beruházásról kötött megállapodást, ami 23 500 milliárd forintot érintett, és 187 ezer munkahelyet hozott létre. A BYD szegedi beruházása egész Magyarország számára nagy siker, a gyárért Európában óriási verseny zajlott – mondta.
A zárt ülés után a tiszás Czakó-Czirbus Pál azt mondta, sok mindenre kaptak választ, de mennek tovább. Szerinte nemzetbiztonsági szempontból kockázatos lehet, ha egy volt külügyminiszter ilyen rövid határidővel visz át tudást egy nemzetközi céghez, de a bizottság ilyen megállapítást nem tett, mert nem az ő feladata. A mai ülés a képviselő szerint csak az első felvonás volt. Legközelebb a szakszolgálatok vezetőit kérdezik meg, majd egy újabb ülésen értékelik a hallottakat. Czakó-Czirbus elképzelhetőnek nevezte Orbán Viktor meghallgatását is. Felmerült egy összeférhetetlenségi törvényjavaslat is, erről a frakcióval még egyeztetnek. „Beszéltünk más témákról is, Szijjártó Péter mindenre azt mondta, hogy tiszta a lelkiismerete” – fogalmazott.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Velkey György László meghívottként vett részt az ülésen. Szerinte a minisztérium kollégáinak köszönhetően „rengeteg dokumentumot sikerült megmenteni a darálótól”, ezeket szakértőkkel vizsgálják, és „egy olyan minisztérium képe rajzolódik ki, ami több ponton rendkívül aggályos”. Megrendítő volt, ami az elmúlt órákban történt – mondta Velkey.
Velkey szerint információik alapján Szijjártó több száz milliárd forintos támogatást tárgyalhatott ki a BYD-nek, a tárgyalási felkészítők pedig többé-kevésbé a birtokukban vannak, de üzleti titok miatt nem beszélhetnek minden részletről. Az államtitkár júliusban már beszélt több száz milliárdos állami támogatásról és mintegy tízezer vendégmunkás engedélyezéséről, ami nagyjából annyi, ahány munkahelyet a gyár ígért. Ugyanakkor hangsúlyozta: szükség van arra, hogy beruházások érkezzenek Magyarországra, és a folyamatban lévők megvalósuljanak, a jogszabályok betartása mellett.
A bizottság fideszes tagjai gyökeresen másként értékeltek. Horváth László szerint Szijjártó minden kérdésre választ adott, és „ma semmi olyan információ, tény, tudás nincs, ami arra utalna, hogy a BYD-nél vállalt munkája bármilyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent”. Szerinte ha a Tisza mégis törvénykezésre készül, az személyre szabott lesz. Szijjártó mostani munkájáról annyit árult el, hogy a tevékenysége Európán kívüli, „Oroszország pedig Európa része”. Hegedűs Barbara arra hívta fel a figyelmet, hogy több kormánytag érkezett a nemzetközi vállalati szférából, és van olyan is, aki részvényeket birtokol egy korábbi munkahelyén, amely egy magyar vállalat versenytársa. Szerinte ha szabályoznak, azt is vizsgálni kell, hogyan léphet be valaki a kormányzati szférába. Óva intette a kormányt attól, hogy megrendítse a beruházók bizalmát.
Szijjártó Péter júliusban mondott le a parlamenti mandátumáról, és a BYD külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetője lett. A meghallgatást a Tisza-frakció kezdeményezte. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szeptemberben elutasította Tényi István feljelentését, amelyet vesztegetés gyanúja miatt tett Szijjártó új pozíciója kapcsán. Az indoklás szerint hiányzik a bűncselekmény gyanúja.
