Súlyos milliókat bukhatnak a jövő nyugdíjasai: rengetegen követik el ezt a hibát a pénzükkel
A személyes megtakarítások és befektetések ma már a nyugdíjjövedelem jelentős várható forrását jelentik: a befektetők ezekből remélik fedezni nyugdíjas éveikre összegyűjtött megtakarításaik 42 százalékát nemzetközi átlagban, megelőzve az állami ellátást és a munkahelyi nyugdíjprogramokat. Ázsiában ez az arány még magasabb: a térség befektetői a nyugdíjas évek finanszírozásának több mint 50 százalékát személyes megtakarításokra és befektetésekre alapozzák.
A befektetőknek csak 36 százaléka tartja a nyugdíjat kulcsfontosságú befektetési motivációnak, Európában 34 százalék, Ázsiában 40 százalék, és mindössze 23 százalék érzi magát nagyon biztosnak abban, hogy hosszú távon pénzügyi biztonságot tud teremteni magának, szemben az egy évvel korábbi 26 százalékkal. Ez jól mutatja azt a szakadékot, amely a nyugdíj fontossága, valamint a finanszírozásához szükséges képességek és magabiztosság között fennáll.
A professzionális tanácsadás jelentősen növeli a befektetők nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát: a tanácsot igénybe vevő befektetők fele mondja azt, hogy nagyon magabiztos a nyugdíjfinanszírozását illetően, míg azok körében, akik soha nem vettek igénybe tanácsadást, ez az arány mindössze 14 százalék.
A megtakarítók csaknem fele, 43 százaléka tervezi a következő 12 hónapban, hogy elkezd befektetni. A 21–30 évesek körében 62 százalékra emelkedik ez az arány. Ugyanakkor 39 százalék továbbra is attól tart, hogy ha befektet, veszíteni fog a pénzéből. A befektetési szándék országonként jelentős eltéréseket mutat: a dán megtakarítók állnak az élen 79 százalékkal, őket a szingapúriak követik 73 százalékkal, míg a belgák és a németek a legkevésbé nyitottak erre a lépésre, 24 százalékkal.
A gyakorlatban ez gyakran azt jelenti, hogy az emberek a szükségesnél hosszabb ideig tartják megtakarításaikat készpénzben, ahelyett hogy belekóstolnának a tőkepiaci befektetésekbe: a megtakarítók többsége, 52 százaléka számára körülbelül hathavi jövedelem elegendő lenne a váratlan kiadások fedezésére, mégis a legtöbben jóval több készpénzt tartanak a számlájukon.
A magabiztosság mellett a pénzügyi műveltség is kulcsszerepet játszik. A tanulmány éles ellentétet mutat a befektetők önbizalma és tényleges pénzügyi ismeretei között: azoknak a 70 százaléka, akik magukat szakértőnek nevezik, nem tudott helyesen megválaszolni három alapvető pénzügyi műveltségi kérdést. Ugyanez a minta érvényesül a vagyonpiramis csúcsán is. A nagy vagyonnal rendelkező befektetők, bár a legmagabiztosabbak, mégis nagyon alacsony pénzügyi tájékozottságról tesznek tanúbizonyságot: mindössze 36 százalékuk válaszolt helyesen mindhárom pénzügyi ismereti kérdésre. Ugyanakkor ők fordulnak a legnagyobb valószínűséggel professzionális tanácsadóhoz, 87 százalékkal, szemben a lakossági befektetők 58 százalékával.
Mindössze egy év alatt az AI-asszisztensek rendszeres használata befektetési ötletek vagy információk forrásaként 2026-ra négyszeresére nőtt és elérte a 19 százalékot. A befektetők tízből hét esetben már korábban is használtak mesterséges intelligenciát befektetési döntéseik támogatására. Több mint a felük, 59 százalék követte az AI ajánlásait és csaknem mindegyikük, 90 százalék elégedett volt az eredménnyel. A befektetők ugyanakkor a közösségi médiát is használják ilyen célokra: csaknem minden második befektető, 46 százalék influenszereken keresztül igyekszik befektetési információhoz jutni. Ez különösen Indiában 68 százalékkal és Brazíliában 65 százalékkal jellemző, míg az olyan európai országok, mint Franciaország 28 százalékkal, Spanyolország 37 százalékkal és Németország 40 százalékkal lemaradnak ebben a tekintetben.
Ezek az új információforrások nem helyettesítik a professzionális tanácsadást, inkább kiegészítik azt, támogatva a befektetőket ötleteik megerősítésében vagy az ajánlások ellenőrzésében. A befektetők több mint 60 százaléka rendelkezik hozzáféréssel valamilyen professzionális pénzügyi tanácsadáshoz, amelyet egyre gyakrabban digitális csatornákon keresztül nyújtanak: a válaszadók 59 százaléka ma már teljesen vagy részben online kapja a tanácsot.
Fannie Wurtz, az Amundi vezérigazgató-helyettese a fentiekkel kapcsolatban kiemelte: „Miközben a nyugdíj finanszírozása világszerte a háztartások egyik központi kérdésévé válik, az Amundi Decoding Investors tanulmánya egy komoly kihívásra mutat rá: támogatnunk kell a megtakarítókat abban, hogy befektetővé váljanak és belépjenek a tőkepiacokra. Az iparág számára ez azt jelenti, hogy erősítenünk kell a bizalmat, javítanunk kell a befektetői edukációhoz való hozzáférést – különösen digitális csatornákon keresztül –, és egyszerű, átlátható, hozzáférhető megoldásokat kell kínálnunk. Az Amundi a hosszú távú megtakarítás igényeire szabott befektetési megoldásokkal, technológiai eszközökkel és támogatással segíti ügyfeleit e kihívás kezelésében.”
