Eljött a fordulat: hatalmas hadjárat indult a kulcsfontosságú tengerszoros mellett – Most fordulhat vérfürdőbe a háború
Beindulni látszik a nemzetközileg elismert jemeni kormányerők Szaúd-Arábia által támogatott szárazföldi hadművelete. A szeptemberi offenzívánál egyelőre több reménnyel kecsegtető támadás a várható frontszakaszon indult meg, a kormányerők ugyanakkor nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint a főváros, Szanaa felszabadítását.
A kormányerők szeptemberi offenzívája az első pillanatokban még egészen jól nézett ki: több, korábban húszi irányítás alatt álló tengerparti települést is sikerült felszabadítani, illetve az ország harmadik legnépesebb városa, Taizz is visszakerült a nemzetközileg elismert kormányhoz. A szeparatisták ugyanakkor ellentámadásba mentek át, visszatolták a jemeni offenzívát, ráadásul úgy tűnik, hogy Taizz sem sokáig marad a kormány kezén, ugyanis gyakorlatilag bekerítették.
A járható út
A kormányerők fő támadási iránya megfelel az előzetes elvárásoknak: vélhetően Ammánban és Rijádban is rájöttek arra, hogy a húszik nyílt terepen, konvencionális hadviselésben gyengélkednek a leginkább, ezért a szaúdi légierő által támogatott szárazföldi csapatok a tengerpart sík, ritkásan lakott vidékén kezdtek el támadni. Bár Ammán és a húszik természetesen szöges ellentétét állítják az offenzíva eredményeinek, könnyen elképzelhető, hogy ezúttal a kormányerők kerültek jobb helyzetbe, valószínűleg felszabadult Dubab, illetve aktív harcok zajlanak a szintén tengerparti Mocsa környékén is.
Valószínűsíthető, hogy a kormányerők elsődleges célja a tengerparti síkság, vagy legalábbis annak déli részének visszafoglalása. A húszik ennek a területnek az irányításával látványosan kiterjesztették a Vörös-tenger hajóforgalmára nehezedő nyomást, így érthető, hogy a nemzetközi közösség számára is ez a régió a legfontosabb. Ha a kormányerőknek sikerül visszanyomni a húszikat a hegyekbe, akkor gyakorlatilag a vörös-tengeri szigetek helyzete is megoldódik, hiszen utánpótlás nélkül a lázadók nem fogják tudni megtartani a területeket.
Bár a tengerpart mentén haladó offenzíva valóban a kormányerők legjobb lehetősége, ez nem jelenti azt, hogy ne kellene komoly veszteségekkel számolni: ha konvencionális hadviselésben nem tudnak eredményeket elérni, a szeparatisták egészen biztosan vissza fognak állni a jól bevált, képességeiknek teljesen megfelelő gerilla harcmodorra. A modern drónelhárítással csak elvétve, szaúdi forrásból rendelkező kormányerők nagy valószínűséggel tömegével fogják a nyakukba kapni a hegyekből indított filléres drónokat.
… és a járhatatlan
Jóval komolyabb vállalás volt Ammán részéről az, hogy bejelentették: addig nem áll le az offenzíva, amíg meg nem semmisítik a húszikat, és vissza nem foglalják az ország fővárosát, Szanaát. A gondot itt az jelenti, hogy míg a tengerparti síkságokon a könnyű fegyverzetű lázadók valóban hátrányba kerülhetnek, addig Szanaa a húszik ellenőrizte terület közepén, hegyvidéken fekszik, ez pedig kétségtelenül a szeparatisták terepe.
A hegyvidékeken csak nagyon jelentős túlerővel, akkor is komoly veszteségekkel számolva van esély a húszik megverésére. A szaúdi légitámogatás nyilván nem árt, de nem fenntartható, hiszen míg Rijád néhány száz, maximum néhány ezer dolláros fegyvereket támad, addig a lázadók sokadszorra szórják meg a nagyon érzékeny szaúdi olajinfrastruktúrát, ezt a pofonváltást pedig a szeparatisták fogják jobban bírni.
A hegyes-völgyes terepen ráadásul a még közel-keleti sztenderdek szerint is rosszul képzett, erősen váltakozó minőségben felszerelt kormányerők komoly veszélyben vannak a környéket kiválóan ismerő, gyorsan mozgó húszi rajtaütések miatt. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, nem véletlen, hogy a szaúdiak inkább csak légitámogatással szállnak be a harcokba, nekik is vannak kellemetlen tapasztalataik erről a vidékről.
Bár a tengerparti offenzíva még kecsegtet Ammán számára némi reménnyel – ez a helyzet egyébként a szeptemberihez hasonlóan most is könnyen változhat –, Szanaa felszabadítása egyelőre inkább valószínűtlen, mintsem kérdéses. Ez a helyzet abban az esetben változhat gyorsan, ha a húszi irányítás alatt élő lakosság nyíltan szembefordul az iszlamistákkal. Ennek a forgatókönyvnek az elemzése ugyanakkor azért nagyon nehézkes, mert a világ momentán nagyon keveset tud a civilek hozzáállásáról; az egyetlen elérhető közvéleménykutatást a nemzetközileg elismert jemeni kormány készítette, de ennek módszertana és valóságtartalma is könnyen megkérdőjelezhető.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek továbbra is az látszik, hogy mérsékelt jemeni sikerek után a harcoló felek inkább ismét tűzszünetet fognak kötni, mintsem hogy vállalják az elhúzódó harcokat.
