Az euróbevezetéstől való félelem fő oka a drágulás
A magyar lakosság euróbevezetéssel kapcsolatos óvatosságának középpontjában a megélhetési kérdések és az átállás gazdasági következményei állnak – derült ki az ezer fős, országosan reprezentatív mintán, online kérdőívvel készült kutatásból. Az adatfelvétel 2026. szeptember 25. és 29. között zajlott. A részletes eredményeket a Back to Europe konferencián ismertették, a kutatást pedig egy Reddit-tartalomelemzés is kiegészítette, amely az euróbevezetéshez kapcsolódó véleményeket és érzelmeket térképezte fel.
A legnagyobb félelem az árak emelkedése
Arra a kérdésre, mi az euró bevezetésének legnagyobb kockázata, a legtöbben, 21,9 százalék az árak emelkedését vagy az árak felfelé kerekítését említették. A válaszadók 15,2 százaléka leginkább a bérek, nyugdíjak vagy megtakarítások értékvesztésétől tart, míg 12,7 százalékuk a kedvezőtlen átváltási árfolyamtól. Ez a három válasz együtt a minta közel felét teszi ki. Az átállás adminisztrációját 9,5 százalék, a gazdaságpolitikai önállóság csökkenését 9,3 százalék, a szuverenitás vagy identitás gyengülését 6 százalék nevezte a legnagyobb kockázatnak, 13 százalék pedig nem tart jelentős kockázattól.
A vásárlóerő védelme a legfontosabb
Az ötfokú skálán mért állításoknál hasonló kép rajzolódik ki: a „kereskedők felfelé kerekítenék az árakat” állítás átlaga 3,74, a gazdasági függőségtől való tartásé viszont csak 3,17. A megkérdezettek tehát az esetleges inflációs hatásoktól jobban félnek, mint az euróövezeti döntéseknek való kiszolgáltatottságtól. Az euróbevezetés feltételei közül a válaszadók számára a bérek és nyugdíjak vásárlóerejének védelme a legfontosabb (4,35), ezt a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése (4,26), a stabil forint–euró árfolyam (4,25) és a tartósan alacsony infláció (4,24) követi. A lista végén a részletes, nyilvánosan ellenőrizhető bevezetési terv (4,18) és a széles körű egyeztetés (4,14) szerepel.
Csak fenntartható felkészülés esetén támogatják
A felkészülés kapcsán a legmagasabb átlagos értéket a „csak akkor szabad bevezetni az eurót, ha a gazdaság tartósan teljesíti a feltételeket” állítás kapta (3,91). A lakosság közel 80 százaléka ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarországnak idővel be kell vezetnie az eurót, és az új helyzethez való alkalmazkodás a válaszadók többsége számára nem okozna komoly nehézséget. Az átállási folyamat gazdasági hatásai és az intézményi átállás kapcsán ugyanakkor jelentős a bizonytalanság: az ezekhez kapcsolódó kérdéseknél a válaszadók harmada nem foglalt állást.
Minden negyedik válaszadó 2030-ra várja az eurót
A válaszadók negyede már 2030-ra vagy korábbra várja az euró bevezetését, míg nagyjából ugyanennyien vagy nem hiszik, hogy lesz magyar euró, vagy nem tudják, mikor jön. Az euróbevezetés hivatalos időpontjával kapcsolatban tehát megoszlik a lakosság véleménye, a várakozások jól tükrözik a folyamat időbeli bizonytalanságát.
Három táborra szakadt a lakosság
Az attitűdök alapján a lakosság három csoportra különíthető el. A kétkedőké a relatív többség, a válaszadók 41,2 százaléka tartozik ide: közel 40 százalékuk nem tudja, mikor lesz euró, illetve nem hisz az euróövezeti csatlakozásban, 47 százalékuk pedig a jövedelmi helyzete romlására számít. A csoportban felülreprezentáltak a nők, az alapfokú végzettségűek, a legfiatalabbak és a kistelepülések lakói. A második legnagyobb csoport a biztonságra törekvőké, 37,1 százalék: ők alapvetően támogatják a közös valuta átvételét, de az átlagnál gyakrabban bizonytalanok a jövedelmi hatást illetően. Körükben gyakoribbak a 18–29 és a 40–49 évesek, valamint a kisebb települések lakói. A legkisebb csoport az optimistáké, 21,8 százalék: 38 százalékuk javuló jövedelemre számít, 64 százalékuk pedig úgy véli, hogy 2032-ig Magyarország képes lesz bevezetni az eurót. Közöttük magasabb arányban vannak férfiak, 30–39 és 60 év felettiek, felsőfokú végzettségű nagyvárosiak.
Erős negatív érzelmek a hozzászólásokban
A kérdőíves kutatást kiegészítő tartalomelemzés 639 hozzászólást vizsgált az elmúlt fél évből, 359 kommentelőtől. A 267 érzelmileg kódolt komment közül 98 fejezett ki haragot, 28 félelmet, 24 undort, 25 reményt és 11 szomorúságot, a negatív érzelmek tehát jóval gyakoribbak a reménynél. A kommentek száma áprilisban, a választások idején és szeptemberben, a kormány konkrét terveinek megjelenésekor ugrott meg. Az eredményeket magyarázva elhangzott, hogy a vitákban erősen jelen van a politikai identitásból és az érzelmekből fakadó ítélet, valamint az „euró = Nyugat” asszociáció. Gyakoriak a más országokkal vett analógiák, a status quo megőrzésének vágya, az egyes ismert szakértőkre való hivatkozás és a konkrét árfolyamhoz való ragaszkodás. Az identitás szerepére az érmeötletek is rávilágítanak: a 91 említésből a legtöbb a kerecsensólyomra vagy turulra érkezett (9), majd a Rubik-kocka (6), a Lánchíd (5), Karikó Katalin (5) és a csodaszarvas (4) következik. Az elemzés nem reprezentatív, a platform felhasználóit mutatja.
