Forbes: gyakorlatilag összeomolhattak a Mol és a Gazprom tárgyalásai a NIS-ről
A hivatalos kommunikáció szerint tovább folytatódnak a tárgyalások a Mol és a Gazprom között a szerb NIS többségi részesedésének eladásáról, ugyanakkor a Forbes Srbija kormányzati körökhöz közel álló forrása szerint a helyzet ennél jóval rosszabb: az egyeztetések gyakorlatilag zátonyra futhattak.
A lap értesülése szerint a Gazprom nem akar megválni a részesedésétől, és az újabb amerikai engedélyhosszabbítás sem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemi tárgyalások zajlanak. Ha valóban meghiúsul az ügylet, ismét előtérbe kerülhet a szerb állam közvetlen beavatkozása.
Bár Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter a NIS működési engedélyének újabb, egy hónapos meghosszabbítását bejelentve arról beszélt, hogy folytatódnak a Mol és a Gazprom tárgyalásai, a Forbes Srbija ettől eltérő információhoz jutott. A lap szerb kormányzati körökhöz közel álló, az ügyre rálátó forrása szerint a tárgyalások gyakorlatilag összeomlottak.
A forrás azt állítja, hogy a Gazprom valójában nem akarja eladni a NIS-ben meglévő részesedését, és a folyamat elhúzásával lényegében csak időt próbál nyerni. Fontos ugyanakkor, hogy ezt az információt a Mol nem erősítette meg – igaz, a Forbes Srbija szerint nem is cáfolta.
A lap arról is kérdezte a magyar olajvállalatot, hogy valóban folynak-e még az egyeztetések az orosz féllel, mi akaszthatta meg a folyamatot, illetve a Mol maga is kérte-e az amerikai engedély meghosszabbítását, ezekre azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Pedig korábban ennél jóval kedvezőbbnek tűnt a kép. A Mol az év elején arról számolt be, hogy előzetes megállapodás született a NIS többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, májusban pedig már arról érkeztek hírek, hogy a tárgyalások a végső szakaszban járnak. Az akkori engedélyhosszabbításokat is azzal magyarázták, hogy a feleknek már csak kevés időre van szükségük a szerződés véglegesítéséhez. Ehhez képest az ügy hónapok óta nem jutott el az aláírásig.
Szerdán ismét az látszott, hogy van előrelépés: a Mol hivatalos engedélyt kapott az amerikai pénzügyminisztérium szankciókért felelős hivatalától, az OFAC-tól arra, hogy október végéig folytassa a tárgyalásokat a NIS többségi részesedésének megvásárlásáról. A Forbes Srbija forrása szerint azonban önmagában az OFAC engedélyének meghosszabbítása még nem bizonyítja, hogy ténylegesen zajlanak is a tárgyalások.
A lap szerint több szereplőnek is érdeke lehet a jelenlegi bizonytalan helyzet fenntartása. A szerb kormány számára például politikailag kellemetlen lenne – különösen választási kampány idején – bejelenteni, hogy az ügylet meghiúsult, és a folyamat visszakerült a kiindulópontra. Közben az amerikai fél sem tűnik úgy, hogy mindenáron azonnal érvényt akarna szerezni a szankcióknak. A Forbesnak nyilatkozó forrás szerint Washington ezzel egyrészt lehetővé teszi a szerb gazdaság számára stratégiai jelentőségű NIS működését, másrészt viszont azt is, hogy a Gazprom egyelőre a társaság tulajdonosa maradjon. A rövid, jellemzően egy hónapos engedélyhosszabbítások ugyanakkor azt is jelentik, hogy Washington bármikor gyorsan változtathat a politikáján.
Strahinja Obrenović, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának docense szerint az OFAC azért lehet óvatos, mert a szankciók teljes körű érvényesítése sokkal nagyobb gazdasági kárt okozhatna Szerbiának, mint magának a Gazpromnak. A pancsovai finomító hosszabb kiesése például már közvetlenül veszélyeztetné az ország energiaellátását.
Ha valóban végleg meghiúsulna a Mol és a Gazprom közötti üzlet, ismét előtérbe kerülhet egy jóval radikálisabb forgatókönyv: a szerb állam átveheti a NIS irányítását. A Forbes Srbija forrása szerint ez mindvégig az egyik lehetséges forgatókönyv volt, még ha Belgrád eddig csak végső megoldásként is beszélt róla. Ha azonban az OFAC ténylegesen életbe léptetné a szankciókat, miközben az orosz tulajdonos továbbra sem lenne hajlandó kiszállni, a szerb kormány mozgástere jelentősen beszűkülne.
A forrás szerint Szerbia egyszerűen nem engedhetné meg, hogy a pancsovai finomító tartósan leálljon, és a NIS teljes körű szankciók alatt működjön. Ebben az esetben az államnak át kellene vennie a vállalat irányítását, és valamilyen formában ki kellene fizetnie az orosz tulajdonos részesedésének ellenértékét. Ez ugyanakkor politikailag rendkívül kényes lépés lenne, hiszen Moszkvában könnyen az orosz vagyon kisajátításaként értelmezhetnék.
Szerbia így végső soron két kellemetlen lehetőség közé szorulhat: vagy vállalja az Oroszországgal való konfliktust, vagy egy teljes körű amerikai szankciós rezsim esetén súlyos energiaellátási és gazdasági problémákat kockáztat. A Forbes Srbija értesülése tehát alapjaiban írná át a NIS-ügyletről eddig kialakult képet, ugyanakkor egyelőre nem hivatalosan megerősített információról van szó: sem a Mol, sem a Gazprom nem közölte, hogy a tárgyalások megszakadtak volna.
