Kína technológiai előretörése az internetes keresésekben is megmutatkozik
Az Egyesült Államok és a nyugati világ számára Kína a gazdaság több frontján is egyértelmű kihívóként jelenik meg. Az elektromosautók piacán az utóbbi években sikerült dominanciát kiépítenie az európai és amerikai gyártókkal szemben. A technológia területén hasonlóan nagy ambíciókkal rendelkezik: az állampárt idei ötéves tervében hangsúlyozták, hogy az űrkutatástól a mesterséges intelligencián át a kvatumszámítástechnikáig minden stratégiai fontosságú csúcstechnológiai ágazatban az élvonalba szeretnének kerülni.
A Google Trends adatai arról árulkodnak, hogy az ország internetezői gyakorlatilag dominálják a kereséseket világszerte, a legújabb AI-modellek vagy éppen az űripari fejlesztések terén.
Egyre közelít az Egyesült Államokhoz Kína
Kína fejlődése a mesterséges intelligencia terén 2025 januárjában a DeepSeek R1 AI-modelljének megjelenésével az amerikai tőzsdéket is megrázta, hiszen a modell töredékáron volt képes a nyugati riválisokéhoz felérő tudást elérni. Azóta többször érkeztek hírek arról, hogy Kína nyílt forrású AI-modelljei vészesen közelítik már az amerikai fejlesztők jóval nagyobb költségű, fejlettebb chipeken tréningelt modelljeit.
A Mozilla nemrég kiadott jelentése szerint az amerikai csúcsmodellek és a legjobb kínai, nyílt súlyú modellek közötti lemaradás már csak 4,4 hónap, a Moonshot Kimi K3 modellje pedig mindössze három ponttal marad el az Anthropic Fable 5-től, miközben költsége annak csupán 30 százaléka. Mindezek mellett az ország a vállalati alkalmazásban is élen jár: egy friss felmérés szerint a kínai cégek 20 százaléka számolt be átfogó AI-bevezetésről, az amerikaiaknál ez az arány 18 százalék.
Az autonóm kódolásra képes AI-ügynökök idei látványos felfutását követően ezen a téren is aktivizálta magát Kína. Az osztrák programozó, Peter Steinberger által fejlesztett OpenClaw idén év elején Kínában már kétszer annyi felhasználót ért el, mint az Egyesült Államokban.
Az AI mellett az űriparban is folyamatosan gyorsít Peking. Kína 2025-ben 92 orbitális felbocsátást hajtott végre, több mint 300 műholdat állítva pályára, amellyel – ugyan jelentősen elmarad az USA számaitól – második helyen áll globális szinten. Júliusban a Hosszú Menetelés–10B rakéta első fokozata sikeresen landolt egy tengeri platformon, amivel az amerikai SpaceX rakétái után ez a rendszer lett a második, amelynek sikerült ezt a mérföldkövet elérnie. A tesztet a kínai állami média úgy kommentálta, hogy az közelebb viheti az országot az újrahasználható rakéták piacán fennálló amerikai fölény megtöréséhez.
Az ázsiai rivális űrversenyben való erősödése azért is jelent egyre sürgetőbb problémát az Egyesült Államok számára, mert a Hold meghódítására irányuló törekvések terén Kína egyáltalán nincs sokkal lemaradva. A több nehézséggel is küzdő amerikai Artemis-program 2028-ban, míg Kína mindössze két évvel később, 2030-ban tervez űrhajósokat küldeni az égitest felszínére.
A Google-ben is érdeklődik Kína a csúcstechnológia iránt
Korábbi Google Trends-elemzésekben már többször megfigyelhető volt a jelenség, hogy a legújabb amerikai technológiai újdonságokra jelentős figyelem hárul a Google-ben. Ahogy azt korábban az OpenAI GPT-6 kapcsán is megírták, a modell megjelenésekor Kínában volt a legintenzívebb a keresési érdeklődés. A Google Trends nem a keresések tényleges számát mutatja, hanem azt, hogy egy téma mekkora arányt képvisel az adott ország összes Google-keresésén belül. Kínában a Google keresője korlátozottan érhető el, így a kínai adatok egy szűkebb, a technológia iránt jellemzően nyitottabb felhasználói kört tükrözhetnek.
Az idei év elejétől kezdve egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, Anthropic által fejlesztett Claude témaköre iránti érdeklődés szintén Kínában volt arányaiban a legerősebb, megelőzve Dél-Koreát és Szingapúrt.
A fentebb már említett OpenClaw esetén szintén hasonló a kép a Google Trends adatai szerint, ebben az esetben azonban még inkább kiemelkedik Kína az arányokat nézve. Szingapúr, Hongkong és Dél-Korea messze elmarad az arányokat nézve a távol-keleti nagyhatalomtól.
A Meta nemrégiben bejelentett AI-ügynöke, a Muse a nyugati világban is nagy port kavart. Az AI-versenyben nem éppen előnyös pozícióban lévő fejlesztőtől váratlanul erős lett az új eszköz, így a tőkepiacok is pozitívan reagáltak a megjelenésre. Ugyanakkor a Google Trends térképes adatai alapján az internetes keresésekben úgyszintén Kína dominanciája figyelhető meg.
Az űrszektorban leginkább a SpaceX még fejlesztés alatt álló Starship-rakétarendszere kapcsán figyelhető meg leginkább a kínai érdeklődés. Az elmúlt egy évben a Kínában mért keresési intenzitás az Egyesült Államokat és Kanadát is megelőzte a Starship kapcsán.
