Svédország mélységi csapásmérésre készül a Gripenekkel és Taurus robotrepülőgépekkel
Svédország nem csupán a saját légterének védelmére készül fel, hanem arra is, hogy egy esetleges orosz támadás esetén mélységi csapásokat mérjen orosz katonai célpontokra. A svéd Légi Hadviselési Központ parancsnoka, Carl Bergqvist ezredes nyilatkozatai szerint a svéd légierő átalakításának célja, hogy egy esetleges első csapást túlélve is megőrizze offenzív csapásmérő képességét.
A koncepció lényege, hogy a svéd haderő elrettentő ereje ne pusztán a területvédelemre épüljön. A támadó félnek azzal is számolnia kell, hogy bázisai, parancsnoki csomópontjai, légvédelmi rendszerei és egyéb nagy értékű katonai eszközei a svéd határokon túl sem maradnak érinthetetlenek.
A képesség gerincét a Gripen vadászgépek és a nagy hatótávolságú Taurus KEPD 350 robotrepülőgépek kombinációja adja. Ez a párosítás lehetővé teszi, hogy a svéd harci gépek biztonságos távolságból indítsanak precíziós csapásokat a mélyen az ellenséges hátországban lévő célpontok ellen.
A Gripenek szerepköre ezzel jelentősen kibővül, hiszen a korábbi légtérvédelmi feladatok mellett immár nagy hatótávolságú precíziós csapásmérésre is alkalmassá válnak. Az átalakítás stratégiai szempontból a NATO északi szárnyának megerősítését jelenti.
Svédország ezáltal olyan visszacsapó tűzerőt biztosít a szövetségnek, amely korábban nem állt rendelkezésre ebben a régióban. Az elrettentés logikája szerint egy potenciális támadónak tudnia kell, hogy a konfliktus nem korlátozódna a svéd területre, és a saját katonai infrastruktúrája is célponttá válna.
Bergqvist ezredes nyilatkozatai arra utalnak, hogy Stockholm a nagy intenzitású hadviselés követelményeire készül, és tudatosan szakít azzal a korábbi felfogással, amely a svéd légierő szerepét elsősorban a hazai légtérvédelemben jelölte ki. Az új megközelítés a NATO-csatlakozás óta formálódó svéd védelmi stratégia egyik legmarkánsabb eleme.
