Csányi Péter: nagy gazdaságpolitikai döntés előtt áll a kormány, ki kell vezetni a különadókat
A bankszektort terhelő különadók csökkentését és fokozatos kivezetését szorgalmazta Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a Budapest Economic Forum 2026 konferencián megtartott előadásában.
Az euró bevezetése a bevételi marzsok szűkülésén, a jutalékbevételek egy részének kiesésén és a verseny élénkülésén keresztül rövid távon is érzékenyen érinti majd a bankokat, ezzel szemben a kedvező üzleti hatások inkább hosszú távon jelentkeznek. Az adóterhek csökkentése mellett ezért a költséghatékonyság javítása is fontos a bankok számára, hogy támogatni tudják a gazdasági felzárkózást.
Makrogazdasági kitekintés
A globális színtéren vége a boldog békeidőszaknak: kontinensünk az elmúlt évtizedben egy permakrízist él át, a gazdaság dominanciáját pedig a politika dominanciája, azon belül is az erőpolitika váltotta fel. A globális gazdasági folyamatokat egyre inkább az USA és Kína versengése határozza meg.
Magyarországon az új kormány valamelyest pozitívabb helyzetből kezdhette meg a kormányzást: 3,5 évnyi stagnálást követően megindult a gazdasági növekedés, az első félév plusz 1,7 százalékot mutatott. A fogyasztás az egyetlen motor, a beruházások tovább zsugorodnak, és az exportnövekedés is nagyon gyenge. A feldolgozóipar már mutat életjeleket, de ez csak a debreceni BMW-gyárnak, valamint a számítástechnikai és elektronikai ágazatban is csupán egy nagy szereplő kiemelkedésének köszönhető.
A fogyasztói bizalom tízéves csúcson van, a vállalati szektor azonban egyelőre óvatos, és várja a piactorzító intézkedések kivezetését, valamint a felzárkózás újraindítására tett intézkedéseket.
Az euró bevezetésére az ország hosszú távú felzárkózásához szükséges eszközként kell tekinteni. Önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat, de támogatja az ehhez szükséges fegyelmet, sikeres kiigazításra ad lehetőséget, ugyanakkor mellette szükség van a potenciális növekedés erősítésére is – hangsúlyozta Csányi Péter.
A kormány döntési pont előtt áll, hiszen a jelenleg érvényben lévő gazdaságpolitika és szabályozás nem egyeztethető össze a piacbarát eurózónával – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. Az OTP-nek vannak tapasztalatai saját piacairól az euró bevezetésével kapcsolatban, elég csak Bulgáriára és Horvátországra gondolni. Amennyiben hiteles a gazdaságpolitika, a tapasztalatok szerint jóval a csatlakozás előtt végbemegy a hozamkonvergencia.
A külföldi és a magyar befektetők is a hároméves konvergenciaprogramon fogják lemérni a kormányzati célok realitását és hitelességét. A 2029-es hiánycél teljesítéséhez mintegy 1,4 százalékpontos addicionális kiigazításra van még szükség.
A bankszektor készen áll, de terhei magasak
Ahhoz, hogy a bankszektor el tudja látni gazdaságtámogató szerepét, igazságos teherviselésre és kiszámítható gazdaságpolitikai környezetre van szükség. Ez nem volt jellemző az elmúlt évtizedre: mindössze két évben érte el a bankszektor megtérülése a befektetők által elvárt hozamszintet. A magyar bankok versenyképességét rontó terhek egész Európában kiemelkedőek, és más iparágakhoz képest is magasak.
A bankszektor kumulált szektoradója 2010 és 2026 között 2654 milliárd forint, egyéb terhekkel együtt pedig 5258 milliárd forint volt. A tavaly novemberben megemelt extraprofitadó miatt idén a bankszektor adóterhe magasabb, mint a társasági adóbevétel, ezért mielőbb szükség lenne egy, a különadó-terhek csökkentéséről és kivezetéséről szóló terv felvázolására.
A bankszektor adóterhelését muszáj csökkenteni, a megtérülését pedig más szektorokénál magasabb szintre kellene növelni, hiszen hozzájuk képest kockázatosabb tevékenységről van szó. A bankszektor jövedelmezőségére további nyomást helyez az euró bevezetése: egyrészt a bevételi marzs csökkenésén keresztül, másrészt megfosztja a bankokat az euró–forint-konverzióból fakadó jutalékbevételektől, emellett az eurózónához való csatlakozás erősíti a határon átnyúló versenyt. A kedvező üzleti hatások hosszabb távon jelentkeznek, így a bankszektort mindez a költséghatékonyság növelésére kényszeríti.
Az OTP jól teljesít
A fentiek ellenére az OTP jól teljesít: az eurózóna részesedése a működésében a 2016-os 6 százalékról mára 41 százalékra nőtt, és a Luminor felvásárlásával tovább emelkedik. Év végéig megtörténik az oroszországi jelenlét felülvizsgálata.
A bankcsoport tőkearányos megtérülése a 2016-os 15,4 százalékról 21 százalékra emelkedett, és elkötelezett a gazdasági felzárkózás, valamint a beruházások forrásainak biztosítása mellett. Ezt akkor tudja megtenni az OTP, ha sikerül fenntartania a teljesítményét. Erre egyébként nem lehet panasz Csányi Péter szerint: ma az OTP-részvény az egyik legmagasabban értékelt európai bankpapír, az OTP pedig az egyik legpozitívabb kilátásokkal rendelkező európai bank.
