Ötpontos teszten kell átmennie Magyarországnak az euróhoz
Magyarország közelebb kerülhet az euró bevezetéséhez, a sikeres csatlakozáshoz azonban nem elég egy kedvező pillanatban teljesíteni a hivatalos belépési feltételeket. Két brüsszeli kutatóintézeti elemző friss tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a valódi próba az, működőképes marad-e a magyar gazdaság tartósan is saját kamatpolitika és önálló árfolyam nélkül.
A 2026 áprilisában megválasztott kormány támogatja az euró bevezetését, és azt célozza, hogy az ország 2030 körül teljesítse a maastrichti kritériumokat. A magyarok mintegy 80 százaléka támogatja a belépést, a pénzpiacok pedig pozitívan reagáltak a kormányzati tervekre. A maastrichti szabályok azonban csak a belépési jogosultságot határozzák meg, a sikeres euróövezeti szereplést nem garantálják. A formális megfelelés elfedheti a költségvetési gyengeségeket, a hitelpiaci túlfűtöttséget, a bérnyomást vagy a versenyképességi problémákat.
A tanulmány szerint a kormány gazdasági örökségének legerősebb pontja Magyarország külső pozíciója. A folyó fizetési mérleg többlete azt jelenti, hogy a gazdaság jelenleg nem szorul nettó külső finanszírozásra. A belső fundamentumok jóval aggasztóbb képet mutatnak: a költségvetési hiány 2026-ban a GDP 7,3 százaléka körül alakulhat, az államadósság pedig 75 százalékon áll, és érdemi fordulat nélkül 2031-re 88 százalékra emelkedhet.
A munkatermelékenység bővülése az elmúlt másfél évtizedben látványosan lefékeződött: a 2001 és 2008 közötti évi átlagos 3,6 százalékról 2011 és 2019 között 1,1 százalékra, 2022 és 2025 között pedig 0,4 százalékra esett. A lassulás mögött az oktatás hiányosságaiból fakadó humántőke-erózió, a gyengülő verseny, az uniós források rossz elosztása és a gyenge innovációs képesség áll.
Az elemzők öt hazai alkalmassági tesztet javasolnak, amelyek túlmutatnak a maastrichti kritériumokon. Az első az intézményi felkészültség: helyre kell állítani a jegybank gyakorlati függetlenségét, összhangba kell hozni a jegybanktörvényt a vonatkozó európai szabályokkal, növelni kell a költségvetési kockázatok átláthatóságát, meg kell erősíteni a Költségvetési Tanácsot, a nagy állami beruházásokat pedig független értékeléshez kell kötni. A második a fenntartható költségvetési átmenet, amely csak tartós szerkezeti átalakításra épülhet. A harmadik az inflációs hitelesség és az összehangolt gazdaságpolitika. A negyedik a termelékenység, a versenyképesség és az alkalmazkodóképesség. Az ötödik az árfolyam, a pénzügyi ellenállóképesség és az ERM II-végrehajtás.
A tanulmány egyik legerősebb megállapítása, hogy Magyarországnak nem elég a GDP 3 százaléka alá vinnie a hiányt. Ha az ország nem tartja az EU Tanácsa által jóváhagyott nettó kiadási pályát, adósságalapú eljárás indulhat ellene, ami blokkolja az euróbevezetést. Az államadósság hiteles csökkentéséhez 2030-ra vagy 2033-ra nagyjából 1–1,5 százalékos GDP-arányos hiányra van szükség.
A kiadási oldalon az elemzők visszavágnák az alacsony társadalmi megtérülésű vállalati és kamattámogatásokat, a túlárazott közbeszerzéseket és a politikai kommunikációs költéseket. Az egyetemes lakossági energiaártámogatást a leginkább rászorulókra célzott támogatással váltanák fel, a nyugdíjaknál a 13. havi kifizetést megtartanák, de az átlagnyugdíj szintjén maximálnák, a 14. havi nyugdíjra vonatkozó terveket pedig leállítanák.
Bevételi oldalon mérsékelt szja-progresszivitást, az adókedvezmények szűkítését, az adómentes megtakarítási konstrukciók reformját, valamint a vagyonadózás kiterjesztését sürgetik. Az általános áfacsökkentéseket kerülni kell, mert drágák, rosszul célzottak. A felszabaduló források egy részét az egészségügybe, az oktatásba, a kutatásba, a közlekedésbe és az önkormányzati szolgáltatásokba kell átirányítani.
A tanulmány szerint túl korai lenne kijelölni az ERM II-belépés dátumát vagy a kívánatos középárfolyamot. A felkészülést négy szakaszra és konkrét mérföldkövekre bontanák. Ha Magyarország 2030 előtt készen áll az ERM II-belépésre, a 2032-es euróbevezetés elvileg megvalósítható, a menetrendet azonban a reformok előrehaladásának kell diktálnia. Az elhamarkodott csatlakozás gyenge növekedést és fájdalmas belső alkalmazkodást kockáztatna.
