Az Airbnb szerint nem a rövid távú lakáskiadás okozza a magyar lakhatási válságot
A rövid távú lakáskiadás csak marginális szerepet játszik a magyar lakáspiacon, miközben érdemi gazdasági hatása van a turizmuson és a helyi szolgáltatásokon keresztül – állítja friss elemzésében az Airbnb. A platform mérése szerint 2025-ben 1,4 millió vendéget fogadtak a magyarországi házigazdák, a tevékenység pedig becslésük alapján 351 millió euróval járult hozzá a magyar GDP-hez, és mintegy 13 600 munkahelyet támogatott.
A lakhatási problémák okát a cég nem a rövid távú lakáskiadásban, hanem a lakásépítések tartósan alacsony szintjében, az üresen álló lakások magas számában és az elmúlt évtizedben elszálló lakásárakban látja.
Marginális lakáspiaci hatás
A cég számításai alapján a tavaly legalább 120 éjszakára kiadott teljes lakások a mintegy 4,6 milliós lakásállománynak mindössze 0,12 százalékát tették ki. A vállalat a KSH adataira hivatkozva azt emeli ki, hogy Magyarországon mintegy 564 ezer üresen álló lakóingatlan található, ami a teljes lakásállomány közel 12 százaléka – ez több mint 99-szerese a gyakran használt Airbnb-szálláshelyekének.
Régebbi és mélyebb probléma
Az elemzés szerint a magyar lakhatási megfizethetőségi probléma nem az elmúlt néhány évben alakult ki. Az Eurostat lakásárindexére hivatkozva a cég azt írja, hogy 2015 és 2025 negyedik negyedéve között a magyarországi lakásárak 290 százalékkal emelkedtek, miközben a lakbérek 105 százalékkal nőttek 2015 óta. A jelentés a probléma egyik fő strukturális okaként a lakásépítések tartósan alacsony szintjét azonosítja: 2025-ben mindössze 12 062 új lakás készült el Magyarországon, ami 9,3 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. Számításuk szerint a jelenlegi építési ütem mellett közel fél évszázadba telne annyi lakást felépíteni, amennyi ma üresen áll.
Budapesten a gyakran igénybe vett Airbnb-szálláshelyek száma 2019 óta stabil, miközben a fővárosi kínálati lakbérek 2025 decemberére 114 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet. A fővárosban több mint 160 ezer lakás áll üresen, ami a teljes lakásállomány körülbelül 16 százaléka.
Nemzetközi példák
A vállalat korábbi elemzésére hivatkozva azt írja, hogy Amszterdamban és Barcelonában a rövid távú lakáskiadás szigorítása után jelentősen csökkent ugyan az Airbnb-szálláshelyek száma, de a hosszú távú lakbérek tovább emelkedtek. Amszterdamban 54 százalékkal, Barcelonában 24 százalékkal csökkent a szálláshelyek száma, miközben a hosszú távú lakbérek előbbiben 34, utóbbiban 37 százalékkal nőttek.
A házigazdák bevételei
A magyarországi házigazdák mintegy 80 százaléka mindössze egy teljes ingatlant adott ki 2025-ben, egy átlagos házigazda éves bevétele pedig körülbelül 4600 euró volt. A cég belső felmérése szerint a megkérdezett magyar házigazdák 42 százaléka mondta azt, hogy a vendégfogadásból származó jövedelem segített neki abban, hogy továbbra is saját otthonában élhessen, 70 százalékuk pedig a növekvő megélhetési költségek fedezésére fordította a bevételt. Az Airbnb becslése szerint a Magyarországon megszálló vendégek 2025-ben összesen több mint 438,9 millió eurót költöttek, a szállásdíjon felüli kiadások 38 százaléka vendéglátásra, 20 százaléka szórakozásra és kulturális programokra, 18 százaléka kiskereskedelemre ment.
Arányos szabályozást kér a cég
Az Airbnb tényeken alapuló párbeszédet és arányos szabályozást sürget. Álláspontjuk szerint a hatóságoknak olyan eszközökre és adatokra van szükségük, amelyekkel pontosan megérthető a rövid távú lakáskiadás valódi mértéke és hatása, a szabályozásnak pedig ott kell beavatkoznia, ahol ténylegesen lakhatási vagy turisztikai nyomás jelentkezik.
