Veszélyes kiskapu nyílhat a magyar tőzsdén – a köztársasági elnökhöz fordult a TEBÉSZ
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint érdemben gyengítheti a kisrészvényesek védelmét a Tőkepiaci törvény friss módosítása. A szervezet úgy látja, hogy az új szabályok több esetben kivételt teremtenek a kötelező nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség alól, illetve lehetőséget adnak annak halasztására. A TEBÉSZ ezért a köztársasági elnökhöz fordult, és azt kéri, hogy a törvényt ne írja alá, hanem küldje vissza az Országgyűlésnek átdolgozásra.
A szervezet bírálta az Országgyűlés által 2026. november 4-én elfogadott, T/961. számú törvényjavaslatot, amely „az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” címet viseli. Kifogásolják, hogy a több jogszabályt érintő módosítás gyorsított eljárásban, előzetes társadalmi egyeztetés nélkül ment át a parlamenten, és a Tőkepiaci törvényt is érinti.
A TEBÉSZ álláspontja szerint a módosítások olyan kivételeket és felmentési lehetőségeket vezetnek be, amelyek gyengítik a kötelező nyilvános vételi ajánlat intézményét. Ez a szabályrendszer eddig azt biztosította, hogy ha valaki egy tőzsdei társaságban 25 vagy 33 százalék feletti szavazati jogot szerez, akkor a többi részvényes számára is vételi ajánlatot kell tennie, előre meghatározott árazási elvek alapján.
A szervezet különösen azt kifogásolja, hogy egyes esetekben a kötelező nyilvános vételi ajánlatot nem a befolyásszerzést követő 15 napon belül kellene megtenni, hanem akár hat hónapig is elhúzható lehet. Ez azért jelenthet érdemi kockázatot a kisbefektetőknek, mert a vételi ajánlatban szereplő minimális ár meghatározása nem a befolyásszerzés időpontjához, hanem a vételi ajánlat felügyeleti benyújtásának időpontjához igazodik. Míg egy 15 napos határidő esetén ez korlátozott piaci kockázatot jelent, hat hónapos időtávon már jelentősen megváltozhat a társaság részvényárfolyama és működési helyzete. A TEBÉSZ attól tart, hogy a halasztás időszaka alatt az új, jelentős részesedéssel rendelkező részvényes már gyakorolhatná irányítói jogait, miközben a kisebbségi részvényesek még nem kapnának lehetőséget arra, hogy kötelező vételi ajánlat keretében kiszálljanak a társaságból.
A közlemény több konkrét módosítást is kifogásol. Ezek közé tartozik, hogy bizonyos esetekben nem kellene alkalmazni a kötelező vételi ajánlatra vonatkozó szabályokat, ha a befolyásszerző fél vállalja, hogy hat hónapon belül a törvényi küszöb alá csökkenti befolyását, és erről 15 napon belül értesíti a felügyeletet. Problémásnak tartják azt is, hogy egyes alapkezelő-váltások esetében a befolyás megváltozása nem vonna maga után vételi ajánlattételi kötelezettséget, holott ez érdemi változást jelenthet a végső tulajdonosi vagy irányítási viszonyokban. A módosítás szerint az alapkezelő, az alap és a befektetők közötti egyes kapcsolatok önmagukban nem minősülnének összehangolt eljárásnak, ami gyengítheti annak számonkérhetőségét, ha több szereplő együttesen szerez vételi ajánlati kötelezettséget megalapozó befolyást.
A TEBÉSZ különösen aggályosnak tartja azt az átmeneti rendelkezést, amely bizonyos esetekben lehetővé tenné, hogy egy alap a korlátozás alá eső szavazati jogát is gyakorolja. Ez olyan helyzetekre vonatkozna, amikor a közgyűlési határozati javaslat a céltársaság vagyonának elidegenítését vagy megterhelését érinti, illetve igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag visszahívásáról, új tag megválasztásáról, vezető tisztségviselők felelősségéről vagy a beszámoló elfogadásáról szól. Ezzel egyes részvényesek a többiektől eltérő helyzetbe kerülhetnek, miközben korábban nem kellett kötelező vételi ajánlatot tenniük a kisebbségi részvényesek felé.
A szervezet szerint a módosítások ellentétesek a Tőkepiaci törvény befektetővédelmi céljaival, valamint az uniós tőkepiaci és kisbefektető-védelmi elvekkel, amelyek szerint a jelentős befolyást szerző befektetőnek méltányos kiszállási lehetőséget kell biztosítania a kisebbségi részvényesek számára. A TEBÉSZ ezért első lépésként a köztársasági elnökhöz fordult, és azt kéri, hogy az államfő ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza azt az Országgyűlésnek. Az újratárgyalás során ki kellene venni a törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyek álláspontjuk szerint ellentétesek a kisbefektetői jogok védelmével.
