Nemzetközi összevetésben vizsgálják a magyar adóssághelyzetet
A 2027-es költségvetés elemzése zajlik az elmúlt hetekben, a vitában azonban több szempont is háttérbe szorul. A költségvetési tervek legfontosabb kérdése a jelentős hiány csökkentése mellett az volt, hogy a deficit visszavágása elegendő lehet-e az euróbevezetési elképzelésekhez. A közbeszéd fő kiindulópontja ez volt, pedig a költségvetés helyzetét más aspektusból is érdemes vizsgálni.
Ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy nemzetközi összevetésben milyen helyzetben van a magyar állam gazdálkodása. A válasz nem csupán elméleti jelentőségű: ez mutatja meg ugyanis, hogy a következő nagyobb globális felfordulásnál azon országok között leszünk-e, amelyeket fájdalmas válságba taszít a tőkepiac.
A kötvénypiac szerepe felértékelődött
A helyzetet tovább élezi, hogy milyen nemzetközi környezetben született meg ez a költségvetés. Az év eleje óta látható jelek szerint idén a világban a kötvénypiac tölti be a rendőr szerepét. Ennek már mutatkoztak a jelei az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és legutóbb Franciaországban is.
Érezhetően egyre kisebb a befektetői tolerancia azon országok felé, amelyek nem veszik komolyan pénzügyeik rendbetételét. A befektetők hozzáállása nem fog változni: a piacon csordaszellem uralkodik, és a leggyengébb szereplő bukik el a támadásnál.
A magyar gazdasági helyzet megítéléséhez érdemes egy nemzetközi kötvénybefektető szemszögéből is megvizsgálni, hogyan látja az országot. Felmerül a kérdés, milyen 2026-os költségvetési örökséget hagyott itt az előző kormány, és merre vitte azt tovább a 2027-es tervekkel az új.
