Átalakulnak a fizetések Magyarországon, felpörög az AI-boom a bankszektorban
Magyarországon az elektronikus fizetések aránya átlépte az 50 százalékot, darabszámban tavaly meghaladva a 3 milliárd tranzakciót, értékben pedig 60 százalék feletti az elektronikus fizetések részesedése – mondta el Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Banking Technology 2026 konferencián. Budapesten ez az arány már eléri a 70 százalékot, és az üzletek több mint felében szintén elektronikus fizetési többség tapasztalható.
A mobilos tárca megoldások már a tranzakciók 30 százalékát teszik ki, a qvik fizetési rendszer pedig az online kereskedelemben értékben 40 százalékos részesedést ért el, marketingtevékenység nélkül. A közeljövőben az egyik legnagyobb hazai kiskereskedelmi áruházlánc és egy jelentős közműszolgáltató is tervezi a qvik bevezetését.
Digitalizáció és mesterséges intelligencia a bankoknál
Greinstetter Balázs, az MNB digitalizációért felelős igazgatója szerint a következő fejlődési szakaszban már nem elég, ha egyes termékek digitálisan elindíthatók: a teljes ügyfélutat, a háttérfolyamatokat, az adatgazdálkodást és az AI kontrollált alkalmazását is fejleszteni kell. Az MNB FinTech és digitalizációs jelentése idén hetedik alkalommal, a bankszektor mérlegfőösszegének mintegy 90 százalékát lefedve vizsgálta a digitalizáció állapotát. Az adatok szerint javult a szektor digitalizációs indexe, ugyanakkor továbbra is vannak hiányok az ügyintézési folyamatok végigkövethetőségében és egyes számlaműveletek digitális elérhetőségében.
A bankok többségénél már megjelentek az AI-stratégiák, koordináló testületek és felelős vezetők, az MNB elvárása pedig az, hogy az AI alkalmazása ügyfélértéket teremtsen, mérhető eredményt hozzon, és közben a pénzügyi rendszer biztonsága is megmaradjon.
Óriási szakadék a vágyak és a valóság között
Jelentős szakadék tátong a pénzügyi szektor AI-jal kapcsolatos vágyai és a compliance, illetve a biztonsági elvárások által kijelölt valós mozgástér között – értettek egyet a konferencia agentic AI-ról szóló panelbeszélgetésének résztvevői. Az AI olcsóbbá teheti a szolgáltatásokat, ugyanakkor sok munkahelyet is kiválthat. Alkalmazását nehezíti, hogy működése nem determinisztikus, hanem sztochasztikus jellegű.
AI-ügynökök a kibertámadásokban
Marton László, az SMP Solutions IT security vezetője szerint az AI a kibertámadások egyszerű eszközéből önálló szereplővé vált. Kiemelt egy nemzetállami kampányt, amely 30, főként amerikai céget célzott, és amelyben az AI a támadási lánc 80–90 százalékát önállóan végezte el. Egy másik esetben az eredetileg izolált AI-ügynökök kommunikálni kezdtek egymással, koordinátort választottak, és végül 17 600 támadási lépést hajtottak végre. Az előadó szerint rövid távon részben vagy teljesen automatizált AI-kampányokra, heti szintű sérülékenységi hullámokra és önterjesztő AI-férgekre kell számítani.
Az ügyfelek ragaszkodnak a mobilapphoz
A 21 Kutatóközpont 1048 fős online kutatása szerint a mobilapp mára a digitális bankolás fő csatornájává vált: a válaszadók 70 százalékának ez az elsődleges banki ügyintézési felülete, és 79 százalékuknak nagy nehézséget okozna a megszűnése. A bankváltási hajlandóság továbbra is korlátozott, leginkább jelentős díjemelés, rosszul működő mobilapp, bonyolult ügyintézés vagy biztonsági incidens késztethetné váltásra az ügyfeleket. A válaszadók 39 százaléka használ neobankot, 32 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül neobank legyen az elsődleges bankja. A Digitális Bizalmi Indexen a hazai piac 75 pontot ért el a 100 pontos skálán; a legalább 30 válaszadóval szereplő bankok közül a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB kapta a legmagasabb, 82 pontos értéket.
