2026-ban már a városlakók is beleszólnak abba, milyen legyen egy ingatlanfejlesztés
A lakóingatlan-fejlesztések ma már messze túlmutatnak azon, hogy hány lakás épül egy adott telken. A budapesti piacon egyre fontosabb kérdés, hogyan illeszkedik egy beruházás a meglévő városi szövetbe, milyen hatással van a közlekedésre, a közterületekre, a zöldfelületekre és a környéken élők mindennapi komfortjára – erről beszélgettek a Portfolio Business Podcast legújabb adásában Hüse Istvánnal, a Rezideo ingatlanfejlesztési igazgatójával, valamint Lukács Mátéval, a Járókelő Közhasznú Egyesület ügyvezetőjével.
Az elmúlt években a lakhatási igény, a megfizethetőség és a városi területek újrahasznosítása egyszerre formálta a budapesti lakóingatlan-piacot. A fejlesztések esetében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a rozsdaövezetek, az alulhasznosított városi területek és azok a beruházások, amelyek nem elszigetelt lakóparkokként, hanem a környezetükhöz kapcsolódó városi egységként működnek.
Egy új lakóprojekt ma már nem pusztán piaci termék, hanem városfejlesztési beavatkozás is: hat a forgalomra, a parkolásra, a közterek használatára, a gyalogos- és kerékpáros kapcsolatokra, valamint arra is, hogyan érzik magukat a már ott élők a saját környezetükben. A szakemberek szerint ezért a fejlesztői gondolkodásban egyre korábban kell megjelennie a lakossági és közterületi szempontoknak, nem csak akkor, amikor egy beruházás körül már konfliktus alakul ki.
Ebben a folyamatban fontos szerepe lehet a civil szervezetek tudásának is. A Járókelőhöz érkező lakossági bejelentések ugyanis nemcsak egyedi problémákat jeleznek, hanem mintázatokat is megmutatnak: hol hiányzik egy gyalogos kapcsolat, hol okoz gondot a zaj, a rendezetlen közterület vagy éppen a zöldfelületek hiánya.
A Rezideo és a Járókelő együttműködése – például a XI. kerületi Revital Park kapcsán – éppen arra mutat rá, hogy egy fejlesztés akkor lehet hosszú távon sikeres, ha már a tervezés korai szakaszában számol a környék működésével és az ott élők tapasztalataival. A cél nem csupán az, hogy értékes lakások épüljenek, hanem hogy olyan lakóhelyi minőség jöjjön létre, amely a beköltözőknek és a tágabb városi környezetnek is hozzáadott értéket jelent.
A legfontosabb tanulság más budapesti fejlesztések számára is az lehet: a jó ingatlanfejlesztés nem a telekhatárnál ér véget.
