Az Európai Bizottság előrejelzése: 2028-ban nem csökkenhet a magyar deficit
A hosszan tartó stagnálást követően fokozatosan magára talál a magyar gazdaság, a hazai össztermék 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, majd 2027-ben és 2028-ban a növekedés üteme megközelíti a 3 százalékot az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint. Idén a lakossági fogyasztás a fő húzóerő, a következő két esztendőben a beruházások és az export helyreállása is érdemben támogatja a konjunktúrát.
A költségvetési hiány idén a GDP 7,3 százalékára ugrik, amit jövőre egy jelentős, főként kiadáscsökkentésre épülő konszolidációval várhatóan a GDP 5,2 százalékára mérsékel a kormány. Az ágazati különadók kivezetésével számoló elemzés ugyanakkor úgy kalkulál, hogy 2028-ban nem tud csökkenni a magyar deficit, ami éles ellentétben áll a kormány hosszú távú gazdasági programjával.
Az idei harmadik negyedévben a magyar reál-GDP 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az ipar és a szolgáltató szektor támogatta a bővülést, a mezőgazdaság teljesítménye azonban az elhúzódó nyári aszály miatt visszaesett. Az állami fejlesztések visszafogása miatt a beruházások idén még zsugorodnak, 2027-ben és 2028-ban viszont 2,8, illetve 2,9 százalékos növekedés várható. A beruházási kedvet a kedvezőbb üzleti hangulat és a csökkenő kockázati felár mellett az is segíti, hogy a jogállamisági reformok nyomán újra megnyílik a hozzáférés az uniós forrásokhoz. A kivitelt az új autóipari összeszerelő üzemek fűtik, a külföldi vállalatok profitrepatriálása miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan negatív marad.
A feszes munkaerőpiac továbbra is erős bérdinamikát eredményez, a nominális bérek növekedése az idei mintegy 10 százalékról 2027-re 6,8 százalékra lassulhat, ahogy kifut a közszférabeli béremelések és a 11 százalékos minimálbér-emelés hatása. A foglalkoztatottság idén 0,4 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,6 százalék körüli szintről 2028-ra 4 százalékra süllyedhet. Az erősödő forintárfolyam és az átmeneti kormányzati árszabályozások hatására a harmonizált fogyasztóiár-index szeptemberre 2,1 százalékra esett vissza, egész évben 2,2 százalék körül alakulhat. Az infláció jövőre az energia- és élelmiszerárak emelkedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának év végi növelése miatt 3,4 százalékra gyorsulhat, majd 2028-ban a szolgáltatások drágulásának enyhülésével 3 százalékra mérséklődhet.
Az államháztartási hiány a tavalyi 4,7 százalékról idén a GDP 7,3 százalékára nő, mivel az állami kiadások GDP-arányos szintje 51,6 százalékra emelkedik. A költekezést a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése és az új lakástámogatások mellett olyan, a GDP 1,5 százalékát kitevő egyszeri tételek duzzasztják, mint a fegyveres testületeknek kifizetett fegyverpénz, a két uniós bírósági ítélet miatti adó-visszatérítés, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz hiteleiből finanszírozott beruházások. A bevételi oldalt gyengítette az édesanyák személyijövedelemadó-mentességének kiterjesztése és a családi adókedvezmény növelése.
2027-től szigorúvá válik a fiskális irányvonal: az egyszeri kiadások kifutásával és a minisztériumokat érintő kiadáscsökkentésekkel a kormány várhatóan a GDP 5,2 százalékára szorítja le a deficitet. A bevételi oldalt a GDP 0,6 százalékának megfelelő új intézkedéscsomag erősíti, amely magában foglal egy új vagyonadót, továbbá a társasági adó, valamint a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójának emelését. Emellett 2027-re meghosszabbítanak több ágazati különadót, és felfüggesztik az anyák szja-mentességének további kiterjesztését. Ezek a lépések az újabb, a GDP 1,5 százalékát kitevő kiadásnövelő tételeket ellensúlyozzák, köztük a közszféra béremeléseit, a magasabb családi pótlékot, az alacsony keresetűek szja-csökkentését és a nyugdíjemeléseket.
A szigorítás ellenére a költségvetési hiány 2028-ban is magas, a GDP 5,3 százaléka maradhat, amit részben az ágazati különadók kivezetésével magyaráz az előrejelzés. Ez éles ellentétben áll a kormány középtávú konvergenciaprogramjával, amely 4 százalékos GDP-arányos deficitbecslést tartalmaz 2028-ra. A prognózis csak a már meghozott intézkedéseket veszi figyelembe, ezért inkább figyelmeztetésként érdemes tekinteni rá, hogy 2028-ban is további kiigazító lépésekre lesz szükség a deficitcsökkentés érdekében. A tartósan magas deficit és a felvett hitelek miatt a GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,4 százalékról 2028-ra 78,2 százalékra emelkedik, még úgy is, hogy a forint közelmúltbeli erősödése nyomán a devizaadósság átértékelődése idén némileg fékezi a mutató növekedését.
