Brüsszel 2027-re gáz- és áramdrágulást, valamint élelmiszerár-emelkedést jósol

by Pal
0 comments
Brüsszel 2027-re gáz- és áramdrágulást, valamint élelmiszerár-emelkedést jósol

Drágulhat a gáz és az áram, az élelmiszerárak is megugorhatnak: ezt várja Brüsszel 2027-re

Az Európai Unió gazdasága a korábbi várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult, az energiaárak megugrása azonban hosszabb időre magas inflációt hozhat. A november 17-én közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az unió gazdasága idén 1,4 százalékkal növekedhet, ami meghaladja a tavasszal várt 1,1 százalékot. Az infláció viszont 2027-ben is 3 százalék fölött maradhat, miközben a háztartások egyre magasabb energia- és élelmiszerárakkal szembesülhetnek.

Az őszi előrejelzés szerint az uniós gazdaság teljesítménye 2026 első három negyedévében a vártnál kedvezőbben alakult, amit elsősorban az export támogatott, különösen az adatközpontokhoz, az elektromos hálózatokhoz és a félvezetőgyártáshoz szükséges berendezések iránti nemzetközi kereslet. A következő évben sem várható látványos gyorsulás: 2027-ben szintén 1,4 százalékkal bővülhet az uniós gazdaság, 2028-ban pedig 1,5 százalékos növekedés jöhet. Az euróövezet valamivel gyengébben teljesíthet, 2026-ra és 2027-re egyaránt 1,2 százalékos növekedést valószínűsítenek, amely 2028-ban 1,3 százalékra gyorsulhat.

A kedvezőbb növekedési kilátásokat egyre komolyabb inflációs kockázatok árnyékolják be. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli energiapiaci fennakadások miatt az olaj- és földgázárak jelentősen emelkedtek, ami az európai vállalatok és háztartások költségeit egyaránt növeli. Az EU inflációja 2026-ban átlagosan 3,3 százalék lehet, 2027-ben pedig 3,2 százalék körül alakulhat, ami jelentős felfelé módosítás a tavaszi prognózishoz képest. Az euróövezetben októberben már 4 százalékra emelkedett az éves infláció, ami hároméves csúcsot jelent, a drágulás legfontosabb hajtóereje az energia volt, amelynek ára csaknem 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A háztartások számára különösen kellemetlen fejlemény, hogy az energiaárak emelkedése nem minden területen egyszerre jelenik meg. A benzin és a dízel ára 2027-ben fokozatosan mérséklődhet, a földgáz és a villamos energia lakossági ára viszont még a következő hónapokban is emelkedhet, mivel a nagykereskedelmi energiapiacok változásai késleltetve épülnek be a lakossági számlákba. Az élelmiszer-infláció a valamivel 2 százalék fölötti idei szintről 2027-ben akár 3 százalék közelébe emelkedhet, amiben a nyári hőhullámok és aszályok miatti terméskiesések, valamint a műtrágyaköltségek növekedése is szerepet játszik. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások különösen kitettek lehetnek az újabb drágulásnak.

Az európai gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a növekedési kilátások javulása mellett a tagállamok költségvetési helyzete egyre nagyobb nyomás alá kerül. Az EU összesített költségvetési hiánya a GDP 3,1 százalékáról 3,6 százalékára emelkedhet 2026-ban, 2027-ben 3,7, 2028-ban pedig 3,8 százalékra nőhet. A romlásban szerepet játszanak a növekvő védelmi kiadások, az államadósság kamatterhei, valamint az energiaárak emelkedését tompító kormányzati intézkedések. A kamatkiadások a GDP 1,9 százalékáról 2,4 százalékára emelkedhetnek 2028-ra, ami több mint tízéves csúcsot jelentene, miközben az EU teljes államadóssága a 2025-ös 82,6 százalékról 2028-ra 85,6 százalékra nőhet.

A gazdasági bizonytalanság ellenére az európai munkaerőpiac továbbra is viszonylag stabil. 2026-ban több mint 800 ezer új munkahely jöhet létre az unióban, a munkanélküliségi ráta pedig valamivel 6 százalék fölött maradhat, a felszín alatt azonban már megjelentek a gyengülés jelei: a fiatalok körében emelkedik a munkanélküliség. A bérek nominálisan tovább emelkedhetnek, 2026-ban 3,8, 2027-ben pedig 3,7 százalékos növekedést várnak, az infláció azonban ennek jelentős részét elviheti, így a reálbérek mindkét évben mindössze 0,6 százalékkal növekedhetnek, szemben a 2025-ös 1,7 százalékkal.

A tagállamok gazdasági teljesítménye között jelentős különbségek vannak. Az euróövezet négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolországban várják a leggyorsabb növekedést, 2,6 százalékot 2026-ban. Németország gazdasága 1,3 százalékkal bővülhet, Olaszországban 1 százalékos növekedésre számítanak, Franciaországban viszont mindössze 0,4 százalék lehet a GDP emelkedése, ahol a költségvetési hiány a GDP 5,5 százalékán alakulhat, a munkanélküliségi ráta pedig 2028-ra 9,8 százalékra emelkedhet.

A Bizottság előrejelzésének egyik fontos kockázata, hogy az energiaárak alakulása továbbra is nagymértékben függ a geopolitikai fejleményektől. A jelentés október 29-i adatlezárása óta az olaj- és gázárak mintegy 20 százalékkal csökkentek, miután az amerikai félidős választásokat követően mérséklődtek az Irán elleni újabb katonai csapásoktól való félelmek. Ha ez az árcsökkenés tartós marad, a 2027-es infláció akár negyed százalékponttal is alacsonyabb lehet a jelenleg vártnál, a bizonytalanság azonban továbbra is jelentős az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, az ellátási láncok sérülékenysége és a kereskedelmi feszültségek miatt.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora