Nagy ötlet az EU-tól: komoly változás jön az élelmiszeriparban
Az Európai Bizottság 2027-es munkaprogramja több olyan kezdeményezést és folyamatban lévő jogalkotási javaslatot jelöl meg, amelyek az élelmiszeripari vállalkozások működési és szabályozási környezetére is hatással lehetnek. A tervezett intézkedések középpontjában az élelmiszer- és takarmánybiztonsági szabályozás egyszerűsítése, az ellátási láncok ellenálló képességének erősítése, a vízkészletek fenntartható kezelése, valamint az agrár-élelmiszeripari mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzése áll.
A november 4-én elfogadott, „Európai Unió – kiállunk egymásért” című munkaprogram a Bizottság következő évre vonatkozó szakpolitikai és jogalkotási terveit foglalja össze. A dokumentum 23 új kiemelt kezdeményezést azonosít, emellett a már folyamatban lévő jogalkotási javaslatok előrehaladását és a szabályozási egyszerűsítést is fontos feladatként kezeli.
Élelmiszer- és takarmánybiztonság – napirenden az Omnibus X
Az élelmiszeripar számára az egyik legközvetlenebbül releváns szabályozási fejlemény az Omnibus X csomag, amely az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén több uniós jogszabály módosítását célozza. A csomag többek között a növényvédő szerekre, az élelmiszer-higiéniára, a takarmány-adalékanyagokra és a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó uniós szabályozást érinti, így az élelmiszer-előállítók, a takarmánygyártók és az élelmiszerlánc más szereplői számára is fontos lehet. A Bizottság az uniós jogszabályok nemzeti végrehajtása során előírt, indokolatlan többletkövetelmények visszaszorítását is célul tűzte ki, hogy a tagállamok átláthatóan mutassák be az uniós előírásokon felül bevezetett követelményeket és azok vállalkozásokra gyakorolt hatását.
Ellátási láncok és belső piac
A Bizottság a belső piac működését akadályozó, indokolatlan területi ellátási korlátok kezelésére is intézkedéseket tervez, amelyek szűkíthetik a fogyasztók választási lehetőségeit és árkülönbségeket eredményezhetnek a tagállamok között. A tervezett fellépés kiegészítené az élelmiszerláncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására irányuló intézkedéseket. A külső gazdasági kapcsolatok bővítése szintén az ellátási láncok diverzifikációját szolgálja: a Bizottság többek között Indonéziával, Indiával, Ausztráliával, a Fülöp-szigetekkel és Thaifölddel kapcsolatos szabadkereskedelmi megállapodások lezárásán, aláírásán vagy végrehajtásán kíván dolgozni.
Mesterséges intelligencia az agrár-élelmiszeriparban
A Bizottság öt iparág – az egészségügy, a közlekedés, az agrár-élelmiszeripar, a fejlett gyártás, valamint a védelem és az űripar – területén kíván intézkedéseket kidolgozni az ipari mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázására. Az élelmiszeriparban az AI többek között a gyártási folyamatok optimalizálásában, az automatizált minőségellenőrzésben, a termelési adatok elemzésében és az erőforrás-felhasználás hatékonyabb tervezésében kínál lehetőségeket. A munkaprogram egyelőre nem részletezi, hogy az agrár-élelmiszeripari intézkedések milyen konkrét technológiákra vagy vállalati alkalmazásokra terjednek majd ki.
Vízbiztonság és klímaalkalmazkodás
A munkaprogram egyik kiemelt új kezdeményezése az európai vízügyi kezdeményezés, amelynek célja a vízkészletek hatékonyabb kezelése; a kezdeményezés 2027 második negyedévére szerepel a tervek között, és egyelőre nem dőlt el, hogy jogalkotási vagy nem jogalkotási formában valósul-e meg. A víz számos feldolgozási és tisztítási folyamat nélkülözhetetlen eleme, emellett a higiéniai követelmények teljesítésében is meghatározó szerepet játszik, ezért a vízkészletek szűkössége és a vízminőség változása az élelmiszer-feldolgozó üzemek működését is érintheti. A Bizottság az idei hőhullámok és aszályok tapasztalatai alapján az agrárágazat klímaváltozással szembeni ellenálló képességének erősítését is szükségesnek tartja: 2027 második negyedévére európai hőhullámtervet tervez, emellett klímabiztosítási szövetség létrehozását is tervezik. A harmadik negyedévre ütemezett természetvédelmi felülvizsgálat a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvre, valamint a Natura 2000 hálózatra is kiterjed.
Halászat, akvakultúra és vidéki térségek
A Bizottság célzott intézkedésekkel támogatná a halászati és akvakultúra-ágazat korszerűsítését, valamint a generációváltást, ami a fenntartható és versenyképes európai élelmiszerrendszer kialakításához kapcsolódik. A munkaprogram emellett a vidéki térségek népességmegtartó képességét és a földterületek felhagyásának megelőzését is fontos feladatként kezeli. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkaprogramban szereplő új kezdeményezések egyelőre tervek, nem jelentenek automatikusan új vállalati kötelezettségeket; a konkrét elvárások a későbbiekben benyújtott jogalkotási javaslatokból és elfogadott jogszabályokból lesznek megismerhetők.
