Hosszú távú megtakarítások: a munkáltatók óriásit lendíthetnek a dolgozói tudatosságon
Az egészségmegőrzést és a nyugdíjcélú megtakarítást is sokan halogatják, pedig a korai lépések jelentősen megkönnyíthetik a hosszú távú biztonság megteremtését. A munkáltatók pénztári hozzájárulással és a pénzügyi tudatosság erősítésével is segíthetik dolgozóikat, miközben elköteleződésüket is növelhetik – hangsúlyozta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója a HR (R)evolution 2026 konferencián.
A munkavállalók megtartását nemcsak a fizetés, hanem a hosszú távú biztonságukat támogató juttatások is segíthetik. Az egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás a pénzügyi tudatosság fejlesztésével együtt erősítheti az elköteleződést – hangsúlyozta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója a HR-szakma őszi csúcstalálkozóján, a HR (R)evolution 2026 konferencián. A szakember azt járta körül, hogyan válhat az öngondoskodás támogatása a munkáltatói értékajánlat részévé.
A halogatás még mindig vonzó perspektíva
A lakossági kutatásokban a megkérdezettek egészséges, biztonságos és kiszámítható jövőt szeretnének, a mindennapi döntéseik azonban kevésbé szolgálják ezeket a célokat. A figyelem gyakran a következő havi programokig vagy a nyaralásig terjed, miközben az egészségmegőrzést és a nyugdíjcélú megtakarítást sokan halogatják. Budai József szerint a munkáltatók abban is segíthetnek, hogy a távoli célok rendszeres, kézzelfogható lépésekké váljanak.
A nyugdíj-megtakarításoknál különösen fontosnak nevezte a korai kezdést: minél később indul az öngondoskodás, annál nagyobb befizetésekkel lehet csak ugyanazt a célt megközelíteni. Az OTP tapasztalatai alapján ugyanakkor a fiatalabbak is megszólíthatók. Az ismertetett adatok szerint a nyugdíjpénztári új belépők 42, az egészségpénztári új tagok 44 százaléka 35 év alatti.
Akik nyugdíjpénztári tagok, azok tudatosak, és ez a befizetések növekedésében is tetten érhető. Az egészségpénztári felhasználásról elmondta: a kiadások mintegy 40–45 százaléka magánegészségügyi ellátáshoz kapcsolódik, hasonló arány jut gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre. A fennmaradó részt többek között lakáshitel-törlesztésre, gyermekvállaláshoz és beiskolázáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítják. Tapasztalataik szerint a munkáltatók átlagosan 11 ezer forinttal támogatják az egészségpénztári megtakarítást.
Átgondolni, hogy jöjjön ki a matek
Az ilyen juttatások nem egyetlen ágazat sajátosságai. A közös szempont a munkatársak megtartása és a versenytársaktól megkülönböztethető ajánlat kialakítása. A távozó dolgozó pótlásával kapcsolatban feltette a kérdést: „De tényleg jön másik?” Szerinte érdemes mérlegelni, hogy egy béremelés egy részét olyan pluszjuttatásra fordítsák, amely a gondoskodást is érzékelhetővé teszi. Ennek azonban a pénzügyi edukáció is fontos feltétele.
A szakember szerint egyes munkahelyeken még az alapfogalmak – például a bankszámla, a hitelkártya vagy a személyi kölcsön működésének – tisztázására is szükség van. A munkáltató azzal is erősítheti a bizalmat, ha segít megérteni a pénzügyi döntések következményeit, és bátorítja a dolgozókat a kérdezésre. Ez a nehezen átlátható hitelterhek elkerülésében is szerepet játszhat.
Az előadó által bemutatott kutatásban mindössze 21 százalék rendelkezett valamilyen jövőre vonatkozó stratégiával, 29 százaléknál pedig a megtakarítás a hónap végén megmaradó pénz félretételét jelentette. Sokan eleve azzal számolnak, hogy nyugdíjasként kevesebbet utaznak és olcsóbb termékeket vásárolnak, vagyis természetesnek tekintik az életszínvonaluk csökkenését. Budai szerint a rendszeresség kialakításában a pénztári juttatások és a tájékoztatás egyaránt segíthetnek.
Egy szemléletváltásra van szükség – összegezte az ügyvezető. Ezt a munkavállalók, a munkáltatók és a pénzügyi szolgáltatók közös felelősségének nevezte. A cél nem pusztán egy vonzóbb juttatási csomag: az egészségmegőrzés és a hosszú távú megtakarítás támogatása a megbecsültség érzését, a dolgozói stabilitást, ezeken keresztül pedig a vállalat kiszámítható működését is erősítheti.
