Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni?
A gyorsan változó munkaerőpiac újfajta megközelítést követel a vállalatoktól: a toborzás mellett egyre inkább a meglévő munkatársak megtartása, a vezetők folyamatos fejlesztése és a tapasztalt szakemberek tudásának átörökítése kerül a középpontba.
Egy friss, húsz országra kiterjedő nemzetközi kutatás adatai szerint a vállalatok 2026-os fókuszában egyértelműen a munkavállalói elköteleződés, a vezetőfejlesztés és a digitalizáció áll. Szabó Csaba, a Develor vezérigazgatója rámutatott, hogy Magyarország jelenleg jelentős lemaradásban van a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásában, miközben a hazai cégeknél a vezetői alapkompetenciák fejlesztésére mutatkozik a legnagyobb igény.
A jelenlegi, egymást érő válságokkal terhelt gazdasági környezetben a hosszú távú stratégiai tervezés szinte lehetetlenné vált, a vállalatok sokszor csupán két-három hónapra látnak előre. Ez a folyamatos bizonytalanság az eltérő generációs elvárásokkal kiegészülve soha nem látott nyomást helyez a vezetőkre, akiknek a fejlesztése így elengedhetetlenné vált.
A vállalati HR-igazgatók is napi szinten érzékelik ezt a nyomást. A munkaerő megtartása mára fontosabbá vált a toborzásnál – hangzott el egy szakmai konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Berkes Áron, a Dreher, valamint Talmácsi-Velősy Réka, a Bosch HR-vezetője egyaránt egyetértett abban, hogy a fizetés önmagában már nem elegendő motivációs eszköz, egy ponton túl személyre szabott juttatásokra és a munkavállalók fokozott támogatására van szükség.
Tehermentesíteni kell a vezetőket
Bán Zoltán, a MOL Magyarország HR-igazgatója a hatékonyság növelése érdekében a feladatok észszerűsítését és az egyes munkafolyamatok szükségességének felülvizsgálatát szorgalmazta. Komoly fejtörést okoz a vállalatoknak az is, hogy honnan érkezik a jövő vezetősége. A fiatalabb generációk számára a hagyományos, hierarchikus előmenetel egyre kevésbé vonzó, sokan ódzkodnak az adminisztratív terhektől. A HR feladata éppen ezért az, hogy tehermentesítse a vezetőket, így ők valóban az érdemi munkára, vagyis a döntéshozatalra és a csapat motiválására fókuszálhatnak.
Ezzel szorosan összefügg a szenior munkatársak kiöregedése is. Bartis Eszter, a Wallis Csoport humánerőforrás-igazgatója kiemelte, hogy a legnehezebben átadható tudás nem egy adott folyamat ismerete, hanem a helyes döntéshozatal képessége.
Ehhez társul az a strukturális probléma, hogy sok cégnél a magasabb fizetés elérésének egyetlen útja a kinevezés, ami gyakran olyanokat is vezetői pozícióba kényszerít, akik inkább szakértőként szeretnének továbbfejlődni. A fiatalok bevonzása érdekében a cégeknek ma már túl kell mutatniuk a puszta profittermelésen, és olyan értékrendet kell közvetíteniük, amellyel a belépők azonosulni tudnak. Ez hatványozottan igaz azokra a műszaki és informatikai területekre, ahol az érdeklődés csökkenése miatt már most is érezhető az utánpótláshiány.
A mesterséges intelligencia és a bértranszparencia
A jövőállóság két további alappillére a mesterséges intelligencia és az új bérszabályozások kezelése. Bár az MI egyéni szinten már ma is képes növelni a hatékonyságot, a szervezeti szintű áttöréshez a munkafolyamatok teljes átalakítására és a munkavállalók kritikus gondolkodásának fejlesztésére van szükség.
Emellett a bértranszparencia bevezetése is új feladatokat teremt. A jövőben a vezetőknek nyíltan és érthetően kell kommunikálniuk a bérsávokat és a karrierlehetőségeket, megelőzve ezzel a belső feszültségeket, miközben továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az egyéni munkavállalói igényekre.
