Koalíciós alku Berlinben, eldőlhetett a küzdelem az EKB elnöki székéért
Egy berlini politikai megállapodásnak köszönhetően nagy lépést tett az Európai Központi Bank (EKB) elnöki széke felé a spanyol Pablo Hernández de Cos. A német koalíciós alku értelmében Berlin támogatja a spanyol szakember kinevezését, cserébe pedig a Princetoni Egyetem közgazdászát, Markus Brunnermeiert jelöli a frankfurti intézmény vezető közgazdászi posztjára.
A zárt ajtók mögött zajló egyeztetésekre rálátó források szerint a német kormány szerdán véglegesíti a jegybanki pozíciókról szóló megállapodást. Ez a nap egyben a jelölések végső határideje is a megüresedő posztokra, mivel a hivatalából idő előtt távozó Christine Lagarde elnök mellett lejár a mandátuma Philip Lane jelenlegi vezető közgazdásznak, valamint a piaci műveletekért felelős német igazgatósági tagnak, Isabel Schnabelnek is.
A szigorúbb monetáris politika híveként ismert Németország számára a vezető közgazdászi poszt megszerzése megkönnyíti, hogy elfogadják az elnöki székben a jelenleg a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS) irányító spanyol jelöltet. De Cost ugyanis enyhébb, azaz a laza monetáris politikát és a gazdaságélénkítést jobban támogató szakembernek tartják, mint legfőbb riválisát, a holland Klaas Knotot, akinek a szerdai határidő közeledtével rohamosan csökkennek az esélyei.
Bár az ilyen horderejű kinevezések általában brüsszeli kormányközi alkuk során dőlnek el, a hangsúly most azért tolódott el Berlin felé, mert az uniós tárgyalásokat össze kellett hangolni a Friedrich Merz kancellár vezette CDU–SPD-koalíció belpolitikai szempontjaival. A német kormányszóvivő még a múlt héten is cáfolta a francia Le Point magazin azon értesülését, miszerint Merz és Emmanuel Macron francia elnök már megállapodott volna De Cos kinevezéséről, az elmúlt napokban azonban egyértelműen a spanyol jegybankár javára billent a mérleg nyelve. A mostani megegyezés hátterében vélhetően az áll, hogy Németország támogatást kapott Markus Brunnermeier vezető közgazdászi jelöléséhez, ami biztosíthatná az egyensúly fennmaradását az EKB Igazgatóságában.
Az 57 éves Brunnermeier a London School of Economicson szerzett doktori fokozatot, és korábban olyan intézményeknek adott tanácsot, mint az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO), a BIS vagy a Bundesbank. Kutatásai a nemzetközi pénzügyi piacokra és a monetáris elméletre összpontosítanak. Egy 2016-os, társszerzőként jegyzett könyvében az eurózóna gazdasági gondolkodásának főbb törésvonalait vázolta fel, 2015-ben pedig Isabel Schnabellel közösen publikált tanulmányt az eszközárbuborékok négyszáz éves történetéről.
A tervezett személycserék jelentősen átalakítják a nemek arányát az eurózóna jegybankjának élén. Jelenleg ugyanis Lagarde és Schnabel az egyedüli női tagok a hatfős Igazgatóságban, valamint a tágabb, 27 tagú Kormányzótanácsban. A német kormány döntésével így még akkor is fokozódik a férfiak túlsúlya az EKB döntéshozatalában, ha Párizs végül női jelöltet állít a testületbe, például Agnès Bénassy-Quéré francia jegybanki alelnököt vagy Laurence Boone-t, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábbi vezető közgazdászát.
