Kármán András: a vagyonadó célja a társadalmi igazságosság, nem politikai büntetés
Kármán András pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban ismertette a jövő évi költségvetés sarokpontjait, és reagált az Európai Bizottság előrejelzéseire, valamint az új adórendszert érő kritikákra. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a bevezetendő vagyonadó és a nagyvállalatokat érintő módosítások célja az igazságosabb közteherviselés megteremtése. A gazdaság fellendítését a tiszta piaci verseny helyreállításától és az állami szolgáltatások fejlesztésétől várják.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány prognózisa közötti eltérésekkel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy Brüsszel némileg pesszimistább. A testület jövőre 3,4 százalékos inflációval, valamint a kormány várakozásainál magasabb, 5 százalék feletti költségvetési hiánnyal számol 2027-re és 2028-ra is. Kármán András szerint ugyanakkor a vártnál magasabb nominális GDP-növekedés automatikusan több állami bevételt és alacsonyabb hiányt eredményez. A 2028-as uniós hiányprognózis csupán egy technikai, változatlan gazdaságpolitikát feltételező számítás. A kormány továbbra is 4 százalékos deficittel tervez, aminek eléréséhez további, jövőre meghozandó intézkedésekre lesz szükség.
A tárcavezető visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint az új adórendszer megfojtaná a hazai vállalkozásokat. Kiemelte, hogy az adóemelések – a társasági adó vagy az innovációs járulék növelése, illetve a bányajáradék és az energetikai különadó – célzottan a nagyvállalatokat érintik, nem pedig a mikro- és kisvállalkozásokat. A lépés a vállalati szektor közteherviselésének kiegyensúlyozását szolgálja, mivel az elmúlt években a globális nagyvállalatok a különböző adókedvezmények és adóoptimalizálási technikák révén jellemzően jóval alacsonyabb effektív adókulccsal működtek, mint a hazai kkv-szektor szereplői.
A hazai érdekeltséggel rendelkező külföldieket és a magyarországi milliárdosokat egyaránt érintő új vagyonadótól mintegy 200 milliárd forintos bevételt vár a kormány. A miniszter határozottan cáfolta, hogy az intézkedés az előző rendszer haszonélvezői elleni politikai büntetőadó lenne. Megjegyezte, hogy az illegálisan szerzett vagyonok felderítése az igazságszolgáltatás feladata, míg az új adónem célja tisztán a társadalmi igazságosság megteremtése. Jelenleg ugyanis az alacsony jövedelműek a bevételüket fogyasztásra költik, és megfizetik utána a magas áfát, ezáltal arányaiban nagyobb terhet viselnek, mint azok, akik a pénzüket adómentes vagyonfelhalmozásra tudják fordítani.
A gazdasági növekedés beindításához Kármán András szerint rövid távon elengedhetetlen, hogy az állami megrendeléseknél és hiteleknél a politikai kapcsolatok helyett ismét a versenyképesség, a minőség és az ár döntsön, ez ugyanis energiákat szabadít fel a piacon. Középtávon a költségvetés kiadási oldalán is tükröződő prioritások – az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra minőségének javítása – teremthetik meg egy innovatív, tudásalapú gazdaság alapjait.
A parlament előtt fekvő büdzsével kapcsolatban a miniszter jelezte, hogy a kormány nyitott a konstruktív módosító javaslatok befogadására, érkezzenek azok akár az ellenzék soraiból is. Példaként a kárpátaljai magyar iskolák támogatásának növelését célzó felvetést említette, amelyet érdemesnek tart a támogatásra.
