Elemzők: Elért a falig a magyar növekedési modell
A bankok vezető közgazdászai a Portfolio konferenciáján arról beszéltek, milyen pályán haladhat a magyar gazdaság, és mik a legnagyobb kihívások. Az elemzők szerint a korábbi növekedési modell kifulladt, és új modellre van szükség.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője szerint bízhatunk abban, hogy jövőre valamelyest jobb lesz a világgazdasági helyzet, mint idén volt. Úgy látja, Németországban kissé kedvezőbben alakul a gazdaság, és elkezdett hatni az egy-másfél évvel ezelőtt indított stimulus.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint „kiszámíthatóan kiszámíthatatlan” lesz a külső környezet. Az a globális rend, amihez korábban hozzászoktunk, végérvényesen megváltozott – emelte ki a közgazdász, utalva a politikai és geopolitikai bizonytalanságokra, a klímaváltozásra és az AI hatásaira. Úgy véli, az új normalitás az, hogy magasabb hozamkörnyezet alakult ki.
Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának igazgatója szerint nem meglepő, hogy javul a német gazdaság helyzete. „Nagyon komoly strukturális átalakulás látszik a német gazdaságban” – vélekedett. Hozzátette, a mostani magas energiaár szerinte nem fog tartósan fennmaradni, ezért a jövő évre vonatkozóan optimistább.
Beindulhat a magyar növekedés
Trippon Mariann szerint 2% felett nőhet a magyar gazdaság 2027-ben, amit a fogyasztás húzhat, de az ipar is kezd magára találni. „A növekedés azonban nem mondható széles bázisúnak” – tette hozzá. Kiemelte, hogy az alacsony hozzáadott értékű gyárakban nem fog már több ember dolgozni, a munkaerő-tartalék kimerült. Ezért át kell állni egy új modellre, amely a munkaerő minőségére koncentrál. Az a növekedési modell, amivel eddig mentünk, elért a falig – emelte ki Trippon Mariann.
Árokszállási Zoltán úgy vélte, hogy a kkv-k termelékenységével van a probléma. Szerinte abból nem lesz erős gazdaság, ha a forint esését sírjuk vissza és azt, hogy miért nincs több támogatott hitel. Fáj, ha ezek elmúlnak, de el kell múlniuk – mondta. Egy kicsit magára kell hagyni a gazdaságot – vélekedett.
Mi kell az euróhoz?
Mivel az idei évben igen alacsony a bázis, ezért jövőre emelkedhet az infláció. 2027-ben 3% körüli inflációt látunk reálisnak – mondta Árokszállási. Az üzemanyagárak emelkednek, miközben a globális élelmiszerárak is felfelé mozdultak.
Eppich Győző szerint nem szükséges nagyon fejnehéz költségvetési kiigazítás, de a piac szeretné ezt látni. Ha a 2029-es hiány nincs 3% alatt stabilan, akkor nagyon sok befektető fejében borul az euróbevezetési történet. Kiemelte, hogy az a lényeg, hogy mit gondol a piac az euró bevezetéséről. Beérkezett 4000 milliárd forintnyi külföldi tőke, ha bennük ez a kép megfordul, akkor csúnya világ jönne.
„Engem kicsit zavar a felfokozott euróhype, és arról beszélgetünk, hogy mekkora kiigazítást kell gyorsan megcsinálni” – mondta Trippon Mariann. Szerinte nem gyorsan, hanem felkészülten kell bevezetni az eurót, hozzátéve, hogy sok problémát nem tudunk könnyebben megoldani az euróövezeten belül. Nehéz elérni a 3%-os hiányt úgy, hogy maradjon elég forrás ahhoz, ami a gazdasági növekedés hosszú távú támogatásához szükséges. Ha úgy megyünk bele az eurózónába, hogy már nincs forintunk, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Nem marad más, mint a „belső leértékelés”, azt pedig „senki nem akarja látni” – vélekedett.
Muszáj lesz együtt élnünk a 360-as euróval, mert különben nem teljesül az inflációs cél – mondta Eppich Győző. A 360-nál tartósan és érdemben gyengébb árfolyammal nem fog működni az inflációcsökkentés.
