Tisza-kormány: középpontban a költségvetés, megvan a vagyonadó
Számos gazdasági és politikai bejelentés érkezett egy nap leforgása alatt. A kormány szigorítaná a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzését és felezné a tiszteletdíjakat, miközben a NAV öt évre visszamenőleg is átvilágíthatja a politikusokat. Visszatér a KATA kedvezőbb feltételekkel, a vállalkozók akár dupla akkora hitelt is felvehetnek. Magyar Péter módosítaná a vagyonadó-terveket, Vitézy Dávid pedig a Rákosrendező fejlesztésének részleteit ismertette, az NKA-pénzek elosztásában pedig jelentősen csökken a miniszteri hatáskör.
Megjelent a vagyonadó-csomag
Magyar Péter kedd délután jelentette be a vagyonadó részletszabályait, amelyek szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont évi 1 százalékos, 100 milliárd forint felett pedig 1,5 százalékos adó terhelné. Az adó alanyai belföldi és külföldi magánszemélyek, valamint bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és magánalapítványok is lehetnek. A házastársak vagyonát elkülönítetten kell figyelembe venni, mindkettőjüket önállóan megilleti az egymilliárd forintos értékhatár. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez október 14-ig lehet észrevételeket tenni.
A Pénzügyminisztérium körültekintően járt el a vagyonadó bevezetésével: egyszerre döntött arról, hogy olyan szabályokat teremt, amelyekkel az érintettek felemelhetik az egymilliárd forintos adómentes küszöböt, másrészt a kiemelten vagyonos réteget még nagyobb teherrel sújtja. A tét több százmilliárd forint költségvetési bevétel, a 32 oldalas törvénytervezet 2027. január elsejétől lépne életbe.
Szigorítások és visszatérő kedvezmények
A kormány felezné a tiszteletdíjakat és szigorítaná a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzését. A Költségvetési Tanács szerint a külső körülmények lassíthatják a GDP-növekedést, ezzel együtt jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Az NKA-pénzeknek ezentúl csak 5 százalékát oszthatja ki a miniszter.
A kata kedvezőbb feltételekkel tér vissza: a tervezett átalakítás után visszatérő átalányadózók akár közel kétszer annyi hitelt is felvehetnek. Vitézy Dávid bejelentette, hogy az állam a fővárossal együtt fejleszti Rákosrendezőt, és a következő hetekben súlyos jogi következményekkel járó bejelentések várhatók a korábbi kormányzathoz kötődő nagyvállalkozók közbeszerzési visszaéléseiről.
Gazdaságpolitikai irányváltás
Kármán András pénzügyminiszter a Budapest Economic Forum nyitóbeszédében kijelentette: a magyar gazdaság növekedési modellje kifulladt, a régiós felzárkózás újraindításához a termelékenység javítására, több beruházásra és erősebb versenyre van szükség. Az elmúlt négy évben a magyar gazdaság összesen mindössze 0,7 százalékkal nőtt, miközben Lengyelország 9,5, Horvátország 12,5 százalékos bővülést ért el. A miniszter szerint a NER lebontása befektetés a jövő növekedésébe, ennek része a verseny erősítése, az évtizedekre kiosztott koncessziók felülvizsgálata és a közbeszerzési egyeduralmak megszüntetése. Április óta 150 bázisponttal csökkentek a hozamok, az adójóváírás révén pedig az alacsony keresetűek évente 240 ezer forinttal többet vihetnek haza.
Elszámoltatás és felbontott szerződés
Győzött a kormány: a Mészáros Lőrinc és Szíj László nevével fémjelzett konzorcium elfogadja a kormány döntését, és kész megszüntetni a 23 ezer milliárd forint értékű autópálya-koncessziós szerződést – számolt be a fejleményekről Magyar Péter miniszterelnök. A kormány feloldotta a meddőségi centrumok államosításával kapcsolatos, 2018 és 2020 között hozott több határozat titkosítását; a dokumentumokból kiderül, hogy a magánklinikák állami átvételét már jóval a hivatalos bejelentések előtt tárgyalta a kabinet. Az augusztus 20-i tüzijáték közbeszerzései miatt versenykorlátozó megállapodás gyanújával indított büntetőeljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Elemzők és intézmények a kilábalásról
Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint a gazdaságpolitikai fordulat és az euróbevezetés ígérete nyomán a magyar hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal csökkentek, a külföldi befektetők forintalapú állampapír-állománya pedig 6000 milliárdról 11 000 milliárd forintra nőtt. Az euróbevezetés lefelezhetné a magyar költségvetés kamatterhét. Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a bankszektort terhelő különadók csökkentését és fokozatos kivezetését szorgalmazta. Kristina Kostial, a Nemzetközi Valutaalap Európai Főosztályának igazgatóhelyettese szerint a következő felzárkózási szakaszhoz makrogazdasági stabilitásra, gyorsabb termelékenységnövekedésre és mélyebb európai integrációra van szükség, Magyarország esetében kiszámíthatóbb üzleti környezetre és az állam gazdasági szerepének csökkentésére is.
