Tűzszünet lépett életbe a herszoni Oleskijnál
Humanitárius tűzszünet lépett életbe kedden reggel az orosz megszállás alatt álló dél-ukrajnai Oleski településnél, hogy lehetővé váljon a humanitárius művelet az elszigetelt településen, ahol a lakosok hetek óta nem jutnak élelmiszerhez és gyógyszerhez. Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők helyi idő szerint 4 órától tartanak tűzszünetet. Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos közölte, hogy az ukrán fél betartja vállalásait.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, nem érkezett jelentés a tűzszünet megsértéséről. Később a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy már több mint tíz órája érvényben van a tűzszünet, és egyik oldal sem jelentett annak megsértését. Az ukránok előkészítik Oleski evakuációját, a koordinációért felelős emberjogi biztos megindult a településre.
Éjszakai orosz támadások Ukrajna ellen
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország az éjjel 16 ballisztikus rakétával és több mint 280 drónnal támadta Ukrajnát. A célpontok az energetikai létesítmények, a logisztika és a városi infrastruktúra voltak. A kijevi egyetemi kampuszt és a környező területet ért csapásban 12-en sérültek meg, közülük öten az egyetem hallgatói vagy munkatársai.
Az ukrán légierő reggeli jelentése szerint a 280 drónból 257-et lőttek le, emellett két Iszkander-rakétát is elfogtak. Kijevben legalább egy ember meghalt, 15 megsebesült, a főváros hat kerületében keletkeztek károk, a Dnyipro folyó egyik legfontosabb átkelőjét, a Pivdennij hidat is találat érte. Harkivban legalább két ember halt meg. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz hadsereg hadiüzemekre, a kijevi közlekedési infrastruktúrára, egy harkiv megyei logisztikai központra és tengerjáró hajókra mért csapást.
Európa háborús felkészülésről beszél
Nagy-Britannia védelmi minisztere varsói látogatásán arról beszélt, hogy a NATO-nak fel kell készülnie egy Oroszországgal vívott háborúra. Franciaország növeli nukleáris arzenálját és több európai országra kiterjeszti védernyőjét. Románia azzal vádolta meg az orosz titkosszolgálatokat, hogy Brassóban robbantottak.
Diplomáciai egyeztetések és ukrán–dél-koreai feszültség
Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Störe norvég kormányfő telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háborúról, majd Zelenszkijjel is egyeztettek, és biztosították Kijevet támogatásukról. Putyin szerint akkor lesz béke Ukrajnában, ha Oroszország érdekeit feltételek nélkül figyelembe veszik az esetleges tárgyalásokon. A Kreml szerint Putyin még nem döntött arról, hogy elfogadja-e Donald Trump meghívását a Miamiba tervezett G20-csúcsra.
Az amerikai Hadtudományi Intézet elemzése szerint Ukrajna kész tárgyalni a teljes vagy részleges tűzszünetről, az orosz fél azonban egyelőre nem mutat hajlandóságot álláspontja megváltoztatására. Dél-Korea leépíti kijevi követségét, nyolc diplomatát, köztük a nagykövetet hívta vissza, mivel jelentősen megromlott a kapcsolat Ukrajnával.
ENSZ-vizsgálat és határ menti incidensek
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felhatalmazott független vizsgálóbizottság megállapította, hogy Oroszország háborús bűncselekményeket és emberiesség elleni bűncselekményeket követett el az energetikai infrastruktúra szándékos támadásával. A vizsgálat bizonyítékokat talált arra is, hogy Oroszország 29 országból toborzott férfiakat fegyveres erőibe megtévesztéssel vagy kényszerítéssel.
Az orosz légvédelem legalább 222 ukrán drónt fogott el a határ menti régiók és Szmolenszk, Kaluga, Tula, Tver, valamint Novgorod térségében. Brjanszkban két polgári személy halt meg ukrán dróntámadás miatt. Zaporizzsja orosz ellenőrzés alá eső részén, Primorszk közelében drón talált el egy Szimferopol és Moszkva között közlekedő távolsági autóbuszt, egy utas meghalt, többek megsebesültek, a járművön 31-en utaztak.
Japán tisztviselők először találkoztak az Oroszországban kémkedés gyanújával fogva tartott japán újságíróval, és megerősítették, hogy nincsenek egészségügyi problémái.
