Történelmi vereséget szenvedett Donald Trump és a Republikánus Párt a félidős választásokon
A demokraták évtizedek óta nem látott mértékű győzelmet arattak az amerikai félidős választásokon: a New York Times előrejelzése szerint a képviselőházban 256 demokrata és 179 republikánus képviselő alkothatja majd a következő törvényhozást, a százfős szenátusban pedig 55 demokrata és 45 republikánus mandátum körvonalazódik. A demokraták várható házelnöke, Hakeem Jeffries az Egyesült Államok első fekete házelnöke lehet.
A republikánusok több évtizedes fellegvárakat veszítettek el. Texasban 1988 óta először nyert demokrata szenátorjelölt, James Talarico személyében, aki Ken Paxtont győzte le, és a demokraták a kormányzói posztot is megszerezték. Kansas 1932 óta nem küldött demokratát a felsőházba, most Adam Hamilton metodista lelkész győzött Roger Marshall ellen. Dél-Karolinában több mint húsz év után lesz ismét demokrata szenátora, miután Annie Andrews legyőzte Darline Grahamet. Ohióban a volt demokrata szenátor, Sherrod Brown tért vissza a szenátusba Jon Husted legyőzésével, Iowában Josh Turek, Maine-ben Troy Jackson nyert, Észak-Karolinában Roy Cooper diadalmaskodott, Georgiában pedig Jon Ossoff.
Az Associated Press és nagyobb televíziós társaságok megbízásából több mint 79 ezer regisztrált választó megkérdezésével készült exit poll szerint a szavazókat leginkább a magas élelmiszer- és üzemanyagárak foglalkoztatták: tízből kilencen nyilatkoztak úgy, hogy a megélhetési költségek döntő szerepet játszottak a szavazatuk leadásakor. A válaszadók 39 százaléka a gazdaságot, 32 százaléka a demokrácia helyzetét, 14 százaléka a bevándorlást jelölte meg legfontosabb kérdésként. A választók háromnegyede gyengének vagy kifejezetten rossznak ítélte a gazdasági helyzetet, közel kétharmaduk pedig az elnök politikáját okolta a drágulásért.
A megkérdezettek több mint 60 százaléka szerint az Egyesült Államok rossz döntést hozott az Iránnal vívott katonai beavatkozással, és mintegy háromnegyedük számára meghatározó szempont volt a szavazáskor ez a háború. Az amerikaiak 62 százaléka elégedetlen Trump tevékenységével, több mint 40 százalékuk kifejezetten azért adta le a voksát, hogy szembenállást tanúsítson vele, és mintegy 60 százalékuk gondolta úgy, hogy az elnök a saját érdekeit az ország érdekei elé helyezi. A válaszadók több mint fele negatívan vélekedett a demokratákról, a Republikánus Pártot azonban közel 60 százalék utasította el.
Az előzetes adatok szerint a 2024-ben győztes Trump-koalíció szétesett: a legnagyobb mértékben a latino szavazók és a huszonéves választók fordultak el az elnöktől. Ohióban az alacsonyabb végzettségű és középkeresetű megyékben volt a legjelentősebb a balra tolódás. Az országos szavazatarányban a demokraták mintegy 13 százalékpontos előnye körvonalazódik, míg a kutatások a republikánusok 8,8 pontos hátrányát mutatták. Ilyen különbséggel 1976, a Watergate-botrány óta nem nyert egyik párt sem félidős választáson.
A kormányzóválasztásokon is aratott a Demokrata Párt: Gina Hinojosa Texast, Keisha Lance Bottoms Georgiát, Amy Acton Ohiót, Rob Sand Iowát nyerte meg, Alaszkában Jonathan Kreiss-Tomkins vezet. A republikánusok Floridában tudták megőrizni a kormányzói és a szenátusi posztot, igaz, a vártnál szorosabb eredménnyel.
Donald Trump a választási eredményt azzal próbálta hárítani, hogy nem szerepelt a neve a szavazólapon. Greg Abbott texasi kormányzó vereségét azzal magyarázta, hogy az utolsó hat hónapban eltávolodott korábbi politikai irányvonalától. A New York Timesnak adott interjújában ugyanakkor késznek mutatkozott a választási eredmények elfogadására és a demokratákkal való együttműködésre, noha korábban azt ígérte, hogy vétóival akadályozni fogja a demokraták törvényhozási munkáját. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakcióvezetője a győzelem után azt üzente az amerikaiaknak: úton van a segítség.
